A Varázsló Válaszol

Sauramud tanácsadó rovata ifjú varázslótanoncoknak

(Megjegyzés: Legvégén található az a cím, ahová saját kérdéseiteket elküldhetitek Sauramudnak!)

Kedves Sauramud!
Kezdő varázsló vagyok, és éppen most fedeztem fel, hogy nekem tilos vértet viselni. Ki dönti az ilyesmit el? Nem lehet erről szavazni, vagy valami?
Aláírás: Felháborodott Kezdő.

Kedves Felháborodott!
Attól tartok, az igazság ebben a témában az, hogy az istenek gyűlölik a varázslókat. Mi másért lenne, hogy a partiban mindenki utálja a legnehezebben dolgozó tagot; alacsony szinteken azért, mert kimondottan gyengécske, nem viselhet vértet, nem tud fegyvert forgatni, és nem bír el elég sebesülést ahhoz, hogy valami haszna legyen. De csak várd ki a végét! Ha megéred, hogy azon elit tagja legyél, aki egyetlen intésével sistergő szalonnacsíkokká változtatja az ellenségeit, és a barátságtalan városlakókat gőtévé változtatja, akkor pedig azért fog mindenki utálni, mert félnek tőled - és *még mindig* nem bírsz el túl sok sebesülést! Soha nem fogok rájönni, hogy miért a legmagasabb IQ-val rendelkező emberek lesznek olyan buták, hogy pont a varázslómesterséget válasszák. Ha mégegy lehetőségem lenne, hallgatnék a mamára, és mészárosnak megyek.

Drága Szűkölködő!
A következő alkalommal, amikor egy mágikus kard vagy pajzs kerül a parti kezébe, követelj a többiekkel egyenlő esélyt a birtoklásához. Ha makacskodnak, hogy nem is tudsz kardot használni, ragaszkodj hozzá, hogy neked is ugyanannyi jogod van minden varázstárgyhoz, mint másnak. Ha elnyered a tárgyat, tedd nyilvánvalóvá, hogy ha az első városba beértek, eladod, de nyitott vagy a partitagok által tett méltányos ajánlatokra. Meghökkentő, milyen tágra tudnak nyílni az erszények, mikor egy Tündeaprító Varázskard elvesztésének lehetősége forog fenn. Ha ez a terv nem jön be, akkor keverj belladonnát az úti élelmük közé, feszegesd ki a pénzt hullamerev ujjaik közül, és vásárolj magadnak új barátokat. (Nem! Ezt már régen ki akartam mondani!)

Kedves Sauramud!
A múlt héten egy romot tártunk fel egy pár jóbaráttal, amikor szerencsétlenségemre beleestem egy vízzel teli verembe. Ki tudtam mászni a papot mint létrát használva, és valószínűleg akkor fulladhatott meg, amikor a sisakja tetején álltam. Na és itt van, hét nappal később, és még mindig veszekednek velem a többi partitagok. Még úgy tűnik, az sem érdekli őket, hogy a varázskönyvem lapjai megszáradás után behullámosodtak. Mit tegyek, hogy abbahagyassam velük az örökös nyafogást?
Aláírás: Túlsúlyos.

Kedves Túlsúlyos!
Minden rosszban van valami jó. Meg kell tanulnod az ilyen helyzetekben is kihangsúlyozni a pozitívumokat. Például mondhatsz ilyeneket: "Hát, legalább sikerült megmentenünk a vértjét és tárgyait." vagy "Biztosan nagyon örültök, hogy nem őnála voltak a térképek." Ha ez sem hatja meg a kicsinyességüket, mutass rá, hogy most eggyel kevesebb felé kell a kincset és a tapasztalatot osztani - ez mindig meggyőzi őket!

Drága Sauramud!
Az örök kérdés: melyik a jobb első szintű varázslat, az Álomvarázs, vagy a Varázslövedék? Az utóbbira fogadtam.
Aláírás: Várom Válaszát!

Drága VV!
Elveszítetted a fogadást - mindkettő gyenge első szintű varázslat. A legjobb módszer, ha a Pajzsvarázst választod, aztán megtanulsz a harcos mögé elbújni, és imádkozol, amíg ötödik szintű nem leszel.

Kedves Sauramud!
Nem vagyok egy kárörvendező fajta, de amikor valaki más a partiból meghal, mindig gúnyt űzök belőle. Mit tehetek, hogy megváltozzak? A többi partitag már arról beszél, hogy kipeckeljék a számat, de az a varázsló veszte.
Aláírás: Nem a szavak embere

Kedves N.A.SZ.E.!
Az a gond itt, hogy a partid nem értékel igazán téged, mint varázslót - a fenébe is, te vagy a díszes társaság legkeményebben dolgozó tagja, és azért bosszanatanak, hogy elkuncogod magad, amikor bántják a nagyokat? Lássuk, tudnának-e ŐK nevetni, amikor nekik kellene hosszú órákat ülni egy szamárfüles és megsárgult varázskönyv fölött, amikor mindenki másnak csak a bökőjét kell élezgetnie, és a hulladarabokat szedegetni a páncéljából.

Drága Sauramud!
Nem számít, milyen erőfeszítéseket teszek, hogy leplezzem varázslói mivoltomat, minden nagy ronda szörny, amivel csak a parti találkozik, rögtön kiszúrja, hogy varázshasználó vagyok, és energiája nagy részét arra fordítja, hogy engem gyorsan hatástalanítson. Fölösleges mondanom, minden második kalandot azzal fejezek be, hogy inkább veszek magamnak egy farmot. A parti már unja, hogy mindig fel kell támaszttatnia, és már az egészségem sem a régi. Van valami ötleted?
Aláírás: Láthatóan Csalódott.

Drága Csalódott!
Íratlan törvény, gyermekem, hogy bárki le tud győzni egy varázslót! Minden, amit tehetsz, tanuld meg a parti többi tagját az előnyödre használni. Bújj el a harcos mögött, és kiálts olyasmiket, mint "Hé, te nagy csúnya szörny! A tolvaj ott azt mondja, az anyád hülye ruhákat adott rád!" Szokj rá, hogy mozdíthatatlan tárgyak legyenek közötted és a szörny között; fák, kövek, törpék - ami éppen kézre esik. Mivel a legtöbb szörny még a lovagoknál is butább, néha elháríthatod magadról a haragjukat azzal, hogy valami hasonlót mondasz: "A fenébe! Bárcsak nem HASZNÁLTAM VOLNA EL AZ ÖSSZES VARÁZSLATOMAT a mai napra!" És amikor elkezdi vakargatni a ronda nagy fejét, lepd meg egy villámmal!

Kedves Sauramud!
Tudom, hogy ez egy kicsit kívül esik a rovat szokásos témáin, de szükségem lenne a segítségedre. Én egy varjú vagyok, és famulusa egy bizonyos varázslónak, akinek a nevét nem szeretném nyilvánosságra hozni. A problémám, hogy rendszerint még a létezésemről is elfeledkezik, és úgy kezel, mintha nem is léteznék (eltekintve a bónusz sebpontoktól, amit kap!) Már hetek óta nem kaptam enni! Amikor jelentkeztem erre a munkára, senki nem mondta, hogy a lakás és ellátátás nem jár! Mit tehetnék, hogy felhívjam magamra a figyelmet?
Aláírás: Gyorsan Gyengülő.

Kedves Gyorsan Gyengülő!
Úgy érted, valami szegény szerencséltennek kényszerűségből egy VARJÚ a famulusa? Nem kaphatott volna valami rendeset, mint például a kvázit, vagy a brownie? Biztosan törvényes jó - mindig mi kapjuk a gyengéket a szabályok szerint, nem igaz? Ismertem egy szegény alakot, aki egy lepényhalat kapott - a parti ki is filézte, amíg ő visszament a Varázslórendbe panaszt tenni. Na, és most térjünk vissza a tanácsomra a famulus Hogyishívjákhoz, a varj... ne menj el!

Drága Sauramud!
Nem értem ezt az új felosztást, am szerint most a varázslóknak választaniuk kell. Specializálódjak egy szférára, vagy nem? Mi lett a régi szép időkkel, amikor mindenkinek egy volt a mestersége?
Aláírás: Bizonytalan.

Drága Bizonytalan!
Az igazi varázslóknak nincs szükségük a szférákra! Az én időmben minden nap reggel felkeltünk, ha esett az eső, ha sütött a nap, felvettük a jó öreg csúcsos süveget, és nekiültünk a komoly varázskönyv komoly tanulmányozásának. Nem aggódtunk ilyen csipcsup ügyeken, mint a "specializáció". Igazi varázslók voltunk, a teringettét, nem ilyen komolytalan csak-moszattal-kapcsolatos-varázslatokat-tudok pancserek.

Kedves Sauramud!
Illetlenségnek minősül-e a parti többi tagján a "bűbáj személyre" alkalmazása, csak hogy eltekinthessünk a fölösleges vitától? Úgy értem, a végén úgy is azt tennék, amit tanácsolok nekik. Végül is, kaotikus gonosz vagyok. Kell hogy legyen valami szórakozásom.
Aláírás: Illemszabályokban Tájékozatlan

Kedves I.T.!
Kaotikus gonosz vagy, és még aggódsz az illemszabályok miatt? Bárcsak nekem lennének ilyen problémáim! Bűbájolj el mindenkit, akit el akarsz - a francba, ha már úgyis meg akarod tenni, miért nem változtatod őket csodaszép nőkké, csak hogy legyen valami élvezeted is, miután elbűbájoltad őket! Ki volt aki az mondta, hogy a varázslóságnak nincsenek jó oldalai?

Drága Sauramud!
Mi a legalkalmasabb hely a Famulusidézés elmondására? Melyik a legjobb lehetséges famulustípus?
Aláírás: Magányos Tanonc Szőrös Barátot Keres

Kedves M.T.Sz.B.K.!
Egyszóval, NE! Megfontoltad-e már mindazon kötöttségeket, amik a famulussal járnak? Etetned, és gondoznod kell, és mindezért mit kapsz cserébe? Egy kis csavargó célpontot, rajta a neveddel! Ha magányodban mindenáron szőrös barátra vágysz, ismerek a városban egy szerzetest, aki órabérre ad ki kecskéket.

Drága Sauramud!
Van egy égető kérdésem, remélem tudsz rá választ adni. Úgy tűnik, van egy kis gondom az új tűzgolyó varázslatommal. Először minden nagyon jó volt. Tizenöt ogárt terítettem le távolból, és a parti többi része imádott ezért. Azon az estén még italokat is fizettek nekem. De legutóbb, amikor a varázslatokat használtuk, egy kazamatában voltunk. Berobbantottam pár különféle szörnyet egy nagy teremben, aminek rengeteg kijárata volt, és bár én jó messze voltam, a harcosok némelyike nem. Egy kicsit jól megsültek. Most pedig mérgesek rám - még odakint sem engedik többé, hogy tűzgolyót mondjak. Én rontottam el, vagy a varázslat nem jó a föld alatt? Mindenképpen tudnom kell - legutóbb azt javasolták, vegyek nekik tűztől védő varázsgyűrűket! Az én hibám, hogy nem akartak kimenni a robbanás hatásterületéről? Mit tehetnék?
Aláírás: Tüzeske

Drága Tüzeske!
Ez megint az a tisztelet dolog. Vagy azért utálnak mert gyönge vagy, vagy azért, mert véletlenül megrövidítetted az arcszőrzetüket egy tűzgolyóval. Az a gond a parti többi tagjával, hogy szimplán buták - ez nyilvánvaló, különben varázslók lennének. Meg kell őket győznöd arról, hogy jobb egy picikét megpörkölődni, mint hogy megegyen egy nagy, nyálkás, morgó szörny. Emlékeztesd őket arra, hogy te sem mondtad a harcosnak, hogy ne használja többet a kardját, amikor legutóbb véletlenül leszelte a csúcsos süveged tetejét egy lendületes vágással, amikor éppen mögötte tartózkodtál.

Kedves Sauramud!
Egy teljesen átlagos varázsló vagyok, akinek van egy nagyon furcsa problémája. Tudod, az egész ott kezdődött, amikor először derítettünk fel egy romot, és bekaptam egy nyolcas méretű lyukat a négyes méretű mellkasomba, egy ork szablyának köszönhetően. Szerencsére a tolvajnak volt egy gyógyitala, és egy pár körön belül olyan jól voltam, mint az eredeti. Aztán kezdett rendszeressé válni, amint a parti szert tett egy gyógyitalra, én rögtön megsebesültem, és szükségem lett rá. A múlt hónapban jöttem rá, hogy engedtem magam megsebesíteni, csak hogy megihassam a varázsitalt! Függő vagyok! Kezdtem eladogatni a varázstárgyaimat csak hogy gyógyitalt vehessek rajtuk, és esténként a Fogadóban a szobámban megihassam őket. A parti már kezd gyanítani valamit, most hogy Bob, a harcos "mágikus" karja már nem vág olyan könnyedén, mint szokott. Megesküdtem, hogy még mindig érzékelek rajta mágiát, de valójában a mágikus kardot a múlt héten elcseréltem. Mit tanácsolsz?
Aláírás: Makkegészséges

Kedves Makkegészséges!
Egyszerűen csak mondj "nem"et - hehe. Csak vicceltem. Valójában nem ritka a varázslók körében a gyógyitalfüggőség kialakulása - gyakorlatilag a varázslók egyik leggyakoribb betegsége a gesztikulációs könyök mellett. A helyi varázslócéhed (*ugye* fizető céhtag vagy, vagy nem?) rendelkezik néhány hatásos gyógymóddal, amelyek kellemetlenségi foka a probléma súlyosságától függően változó. A legtöbb varázsitalfüggőség néhány ismételt "sokkoló marok kezeléssel" sikeresen gyógyítható.

Drága Sauramud!
Csak azért, mert nem viselek páncélt, mindig úgy végzem, hogy én cipelem az összes olyan cókmókot, amit a partitagok már nem bírnak el. Amikor ellenkezem, csak rámutatnak a büdös fémburkolatukra, és hülye nemmágikus dolgokat beszélnek, mint például "VO" és "megterhelhetőség". Hogyan tartsam fenn a csodálatot és tiszteletet mint varázsló, ha meg vagyok pakolva, mint egy málhás szamár?
Aláírás: Megrakva, mint egy málhás szamár.

Drága Szamár!
Van egy elméletem, miszerint a varázslók azért nem hordhatnak páncélt, mert az csökkenti az intelligenciát - mi mással lenne magyarázható, hogy a legtöbb harcos utolsó bunkó. Ezt a saját előnyödre fordíthatod, ha ezek a páncélos idióták SEMMIT nem tudnak SEMMILYEN mágiáról. Egy kitalált mágikus egyenlet egy bottal a földbe karcolva még a legmakacsabb harcost is rá tud venni, hogy cipelje a saját csomagjait. Például:
(Varázsló): (értelmetlen firkálmányokra mutatva a földön) Nem vihetem azokat a szárított élelem csomagokat az én hihetetlen mágikus aurám miatt, nézd csak a misztikus együtthatókat itt!
(Harcos): (ronda, tetves fejét vakargatva) Hogyhogy?
(Varázsló): Hát, csak magadat okolhatod, ha impotens leszel, miután megetted!
(Harcos): (nagyon gyorsan felpakolja a hátára a csomagokat)

Kedves Sauramud!
Itt vagyok, most először vagyok képes második szintű varázslatok elmondására, és a parti hirtelen utálni kezd. Tudod, az egyetlen második szintű varázslatom a "Láthatatlanság", amit természetesen arra használok, hogy bebiztosítsam magam a szörnyek támadása ellen. A társaim azzal vádolnak, hogy mindig elbújok, és nem veszem ki a részemet a közös teherből, amikor ott vagyok, és morális támogatást és tanácsot nyújtok nekik. Mit tehetnék?
Aláírás: Eltüntető Mutatvány

Kedves Eltüntető Mutatvány!
Nem igaz, hogy a parti ennyire nem értékeli a jó morális támogatást, amikor felajánlják! Nyilvánvalóan vakok a taktikai előnyre, amit az jelent, hogy az ellenség nem látja a parti által kapott sok jótanács forrását. A saját hibájuk, ha csak te maradsz sértetlen a harcban, mivel neked volt eszed a saját jótanácsaidat követni, amelyeket mellett ők vérgőzös harci dühükben figyelmen kívül hagytak. Ejj, a követező dolog, amit akarni fognak, hogy áruld el a pozíciódat egy varázslövedék elmondásával, vagy ilyesmivel!

Drága Sauramud!
Kezdő varázsló vagyok, és van egy problémám. Mitán elmondtam a varázslatomat a várromban, ki akarok menni pihenni, hogy utána megint megtanulhassam. A többiek pedig mindig benn akarnak maradni, és haladni a felfedezéssel, én pedig nem hiszem, hogy egyedül visszamenni biztonságos lenne. Mit tegyek?
Aláírás: Aggódó Elsőszintű.

Drága Aggódó!
Elfogadott tény, hogy miután az elsőszintű varázsló elmondta a varázslatát, statisztikailag gyengébb, mint egy átlagos házicica. A legjobb tanácsom, hogy fejlessz ki egy adag szokásos betegséget, amelyek rádtörnek miután az utolsó varázslatodat elmondtad, úgymint kiment boka, poszt-mágikus-szindróma (PMS), vagy varázslatájulás, amelyek csak néhány órás pihenéssel gyógyíthatók (leginkább odakint). Viszont semmi esetre se tetesd magad halottnak az utolsó varázslat elmondása után, különben kifosztják a zsebeidet, és otthagynak.

Kedves Sauramud!
Próbát kell tennem (igen, mint a sárkánylándzsa világában) ahhoz, hogy ötödik szintű legyek, és ki kell állnom, különben nem kaphatok harmadik szintű varázslatokat. Mit kell tudnom/tennem egy ilyen próbához? Hogy készüljek fel rá? A sikertelenség a halálomat jelenti. Mit kell tennem? Neked is tenned kellett ilyen próbát? Mondj el róla mindent, ha kellett. Köszönöm.
Aláírás: Aggódó és Reszkető.

Kedves A.R.!
Mintha ork lándzsások sorfala között végigrohanni vagy goblin nyílvesszők elől elhajolni miközben reménytelenül próbálod elmondani a pajzsvarázsodat nem volna elég próba! A legjobb tanács amit adhatok, a régi szólásmondás megismétlése: "a pénz beszél". Keress egy ötödik szintű varázslót, aki már teljesítette a próbát, és fizesd le a megoldásért. Hogy nekem kellett-e valami hülye próbát kiállnom a varázslataimért? Természetesen nem! Az én időmben mi VETTÜK a varázslatokat. Biztosan valami bürökratikus fontoska bekerült a varázslótanácsba!

Drága Sauramud!
Ősmágusi rangú vadmágus vagyok (nagyon szerencsés varázsló) és van egy problémám. A csapatommal sárkányokra vadászunk (természetesen a gonoszakra, azok a gazdagabbak), és a társaim azzal fenyegetnek, hogy megölnek. Tudom, hogy mostanában sok vadhullámom volt, de a parti még mindig életben van! (részben azért, mert pappal vagyok kettőskasztú). Láttam a tolvajt, amint a helyi templomból mágusölő nyílvesszőket kap, a pap pedig egy küldetés varázslatot szeretne kapni, hogy leszámoljon velem. Mit tegyek, hogy ezek az idióták felismerjék, hogy szükségük van rám!
Aláírás: Sistergés, a CsodaMágus.
(Az emberek csodálkoznak, miért hívom magam Sistergésnek. Miután varázsoltam, csodálkoznak, miért hívom magamat varázslónak.)

Drága Sistergés!
Úgy tűnik, szükséged lesz arra az új "Parti elbűbájolása" varázslatra, amin a srácok a céh kutatórészlegén épp dolgoznak. Ez a kollektív intelligenciát enyhén az arcuk méretét meghaladóra emeli, és arra készteti őket, hogy értékeljék, hogy egy praktizáló varázsló van a közelükben. A tolvajjal kapcsolatban - hmmm, én mindig azt mondtam, ne bízz olyan karakterekben, akik falat másznak (és ez a szerzetesekre is vonatkozik). Én mindenesetre emlékeztetném, hogy a gőték nem nyilaznak.

Ó, Nagyrabecsült és Hatalmas Sauramud!
A mesterem a múlt héten elhalálozott. Azóta nem tudok *senkihez* beállni tanoncnak. Én folyton bizonygatom, hogy nem az én hibám volt, hogy a denevérguanó el volt címkézve. Hogyan tegyek szert új varázslatokra önerőből, anélkül, hogy egy halom megvadult szörny kergetne? (A legutolsó tekercs amit találtam, egy orktanyából való)
Aláírás: Varázslat nélküli tanonc.

Kedves Varázslat nélküli!
Furcsa, hogy ezt említetted, én is több mesteremet vesztettem el hasonló körülmények között. Véleményem szerint a tanítás nem fizet elég jól, és nem jár ugyanazokkal a nyugalombavonulási kedvezményekkel, mint a kalandozás. Egyébként sem kell tanár ahhoz, hogy varázsolni tanulj - a memorizálandó formulák többsége csak a hatás kedvéért van, na és hogy a férgese kihulljon. Ha meg kell tanulnod egy varázslatot, vegyél egy tekercset. Ha nem engedheted meg magadnak, társulj egy nagydarab ostoba harcossal, akinek több a pénze, mint az esze (a legtöbb ilyen), és beszéld rá, hogy vegyen neked tekercseket. Nekem bejött. Mindenesetre kerüld el a kaotikus gonosz típusúakat, hajlamosak ugyanis olyan baleseteket előidézni, mint amilyen a mestereddel történt.

Tisztelt Sauramud!
Nemrég elmondtam egy Famulusidézés varázslatot, azt remélve, hogy valami puha és meleg dolgot kapok, de egy Disneyword póló érkezett egy nagy humanoid képével az elején, akinek denevérszerű szárnyai vannak. Szóval, az a kérdésem, most hogy megvan a saját spelljammer hajóhadam, el szeretnék menni abba a Disney szférába, és elfoglalni azt a varázskastélyt, mivel az valószínűleg tömve van meleg puha famulusokkal, és...
Üdvözlettel: Tápos Egérrajongó.

Tisztelt Tápos Egérrajongó!
Ah, igen, a gond az, hogy a varázsló, aki eladta neked a "Famulusidézés" varázslatot, átvert, és helyette a "Rajzfilmfamulus Idézése" varázslatot adta el. Nem te vagy az első, aki áldozatul esik a famulusos csalónak. Sok varázsló van, aki így siránkozik: "Elmondtam a famulusidézést, és csak ezt a vacak pólót kaptam." Természetesen a varázslat legtöbb példánya be lett gyűjtve és megsemmisítve a hírhedt gonosz varázsló, Darton 'Betty Boop" Deathrage által. De csak úgy mellesleg, ha van egy saját spelljammer hajóhadad, minek neked a famulus?

Drága Sauramud!
Van egy gondom. Viszonylag magas szintű varázslathasználó vagyok egy harcos típusú partiban (barbár, harcos-tolvaj, ismered a fajtájukat). Namármost, a gond onnan ered, hogy amikor találkozunk a Főellenséggel, vagy többel is, ők rögtön belevetik magukat a harcba, és elkezdenek vagdalkozni. Nekem pedig, hogy szintet lépjek, és új tárgyakat meg varázslatokat kapjak, rosszfiút kell legyőznöm. Tehát néha, tudván milyen undorító sok sebpontjuk van, eleresztek egy-két tűzgolyót. Azt reklamálják, hogy több veszteséget okozok nekik, mint a (néhai) ellenségnek, kevesebbet dolgozom, és több tapasztalatpontot kapok. Az érvelésem, miszerint az umberhulk/ősöreg sárkány/akármi kutyakajává aprította volna őket, ha én nem terítem szét őt a kazamatában, vagy hogy csak a fele sebpontjukat veszítették el, csak még idegesebbé teszi őket. Csak röhögnek az éveken át tartó kemény tanulóidőmön. A villámvarázs fenyegetés úgy tűnik, működik, de a jellemem Jó, és azt hiszem, egy kis idő múlva erre a harcos is rá fog jönni. Mit tegyek?
Aláírás: Nincs Tisztelet.

Drága Nincs Tisztelet!
Ez az egyik leggyakoribb panasz, amit a varázslótársaktól hallok. A levelek mindig így kezdődnek: "A harcos nem szívlel engem, mert..."
"A pap azt hiszi, gonosz vagyok, mert..."
"A tolvaj mindig ellopja a varázskönyvemet, mert..."
Meg kell védened magad. Kocogtasd meg a harcos teáskanna-sisakját a botoddal, és mondd azt: "Persze, hogy megperzselődtél a tűzgolyómtól - így is terveztem! Mit gondolsz, miért van d10-es életerődobásod, az én d4-emmel szemben! Legyél hálás, hogy itt vagy és ostobán morgolódhatsz rajta, és nem emésztett meg az a ronda sárkány, amit megöltem vele!" Amikor ezt az intelligens magyarázatot figyelmen kívül hagyja (sóhajtás), cselesebb taktikához kell folyamodnod. Tereld el a figyelmüket azzal, hogy meggyanúsítod a tolvajt, hogy egy-két drágakövet még azelőtt magához vett a szörny kincséből, még mielőtt más hozzáférhetett volna (ne aggódj a hazugság miatt - statisztikailag minden kalandozó tolvaj elköveti ezt előbb vagy utóbb. Ha most éppen ártatlan, biztos, hogy valamikor a múltban már egyszer észrevétlenül megúszta.)

Kedves Sauramud!
Még csak egy nyamvadt harmadik szintű varázsló vagyok, de nagy terveim vannak. Arról a jövőbeli napról gondolkodom, amikor elég hatalmas leszek ahhoz, hogy legyen egy KÍVÁNSÁG varázslatom. De amikor igazán utánagondoltam, egy gyötrő kérdés jutott hirtelen az eszembe. Ha a KÍVÁNSÁG varázslat öt évet öregíti a varázslót, minden egyes elmondásakor, akkor egy idióta varázsló nemsokára egy remegő vén trottyos lesz. De egy okos varázsló (mint én) tudja ezt, és a harmadik (vagy akárhanyadik) kívánságát úgy mondja el, hogy visszacsinálja az öregítést, és helyreállítja a fiatalságát. Ha, ha! Hogy én milyen okos is vagyok! Én vagyok az egyetlen, aki valaha is gondolt erre? Ha igen, le tudom szabadalmaztatni, vagy valami? Van rá mód, hogy az ilyen nagyszerű ötleteket eladjam a varázslócéhnek? Kérlek, válaszolj, ezt tudnom kell!
Aláírás: Kívánós.

Kedves Kívánós!
Az általam ismert varázslók a legközelebb akkor jutottak a Kívánságvarázshoz, amikor azt kívánták, bárcsak nekik is lenne egy. Én nem aggódnék emiatt túlságosan. Statisztikailag beszélve, sokkal nagyobb esélyed van arra, hogy a NAGY, OSTOBA HARCOS lefejez egy hátralendítéssel, vagy megesz egy zselékocka még mielőtt elérnéd a Kívánsághoz szükséges magas szintet. És hogy a Kívánságvarázs öt évet öregít - üres duma! Csak egy pletyka, ami azért terjedt el, mert a varázsló, mire elég hatalmas lesz ahhoz, hogy Kívánságvarázst mondjon el, MÁR EGYÉBKÉNT IS ÖREG EMBER! Tudod, mit kíván ilyenkor? Azt, hogy "bárcsak visszavonultam, és háremet alapítottam volna, amikor még fiatalabb voltam!"
Az ötlet elismertetéséről meg csak annyit, bármit csinálhatsz vele, de *ne* vidd be a céhbe, és ne beszélj a vén fogatlan hülyékkel róla. Vagy elutasítják mint képtelenséget, vagy ellopják maguknak. Küldd inkább nekem, a _Varázslók Magazinja_ gondjaiba, hogy elbírálhassam a lehetséges értékét. De figyelmeztetlek, néha a megválaszolatlan leveleim kupaca olllyan nagy, hogy nem tudok válaszolni rá, mondjuk, úgy tíz évig körülbelül.

Tisztelt Nagyhatalmú Sauramud Főmágus!
Semmi tiszteletet nem kapok ezektől a barmoktól. Úgy értem, megmentem a bőrüket időben elmondott varázslatokkal és az utolsó pillanatig visszatartott információmorzsákkal. És akkor mire emlékeznek? Arra, amikor egyszer majdnem megöltem őket, amikor láncreakciót idéztem elő az alkimista laboratóriumban. Úgy értem, _én_ tudtam, mit csinálok, csak azt honnan tudhatta volna, hogy a barom, akié a hely, félrecímkézte a katalizátorokat.
Hogyan kaphatja meg a varázsló a tiszteletet, amit megérdemel?
Aláírás: Roderick "Villám" Stoffleheim

Tisztelt Roderick!
"Nagyhatalmú Sauramud Főmágus". Hmm, ez tetszik. Oké, fiúk, egy új szabály; mostantól aki tanácsért ír nekem, lesz szives a levelet "Nagyhatalmú Sauramud Főmágus"-nak címezni. Jó csengése van, nem? Vagy még inkább, hogy hangzik a "Nagyhírű Varázslóságod", vagy a "Csodálatos Varázsló, Kinek Nagabőr Csizmáit Megcsókolni Nem Vagyok Érdemes". Látod? Ez az a tisztelet, amit nemes szakmánk megkövetel! Nem ez a nyafogás a "varázslóról, aki a várrom tetejét megint ránk omlasztotta villámával". A gond ott van, hogy a legtöbb kalandozó nem látja, milyen jó dolga van. Egy páran meghalnak a tetteid miatt? Hát, tudod, történnek balesetek - varázslónak lenni folytonos tanulással jár, és a parti többi siránkozó tagja nem blokkolhatja a te varázslói fejlődésedet.
A varázslóknak juttott az az igazságtalan megítélés, hogy ők azok, akik teljes kalandozó csapatokat képesek kiirtani a tetteikkel, holott igazából ennek kialakulásáért a partitagok okolhatók. Ha lenne egy rezem minden egyes olyan történetre, ami a harcosok, csavargók és papok meggondolatlan tetteiről szól, sokkal közelebb lennék annak a villámszóró varázspálcának a megvásárlásához, amit kinéztem magamnak. Tipikusan, amikor valami borzasztó szörnyecskével találkoztok, aminek semmilyen mágikus vagy egyéb értéke nincs, és békésen mászkál a környéken anélkül, hogy benneteket zavarna, mit csinál a vándor? "Előhúzom az íjamat, és rálövök!" Vagy egy dombon lovagoltok, és megláttok egy féltucat ogarat, amik az út mellett a saját dolgukkal törődnek éppen, és mit csinál a harcos? "Roham!" Vagy a személyes kedvencem, amikor egy igazán hatalmas ellenséggel találkoztok, ami mindannyiótokat egy pillanat alatt lemészárolhat, mit csinál a tolvaj? "Elrejtőzöm az árnyékban, mögélopózok, és hátbaszúrom!"

Drága Sauramud!
Ha valakinek van Láthatatlansága, Láthatatlansága állatok szemében, Láthatatlansága halálontúliak szemében, Érzékelhetetlenség, Tudatzár, Csöndvarázs 5 méter sugárban, és Szellemalak varázslata magára mondva, akkor ő megszűnik létezni? Éppen most olvastam egy történetet egy Hókuszpók nevű mágus macskájáról, és most egy kicsit meg vagyok ijedve...
Aláírás: Oli Talmazó

Drága Oli!
Na, ez egy érdekes gondolat. Azt hiszem, ezt kipróbálom egy ismerős szerzetesen, és meglátjuk, mi történik. Hókuszpók macskájával kapcsolatban, azt hallottam, hogy egy kis dobozban tartotta, és így senki nem tudta bebizonyítani, hogy most létezik-e, vagy sem - mellékesen, ez nem a famulus tartásának megfelelő módja. A megfelelő mód az, ha a kis szánalmasat becsukjuk egy ketrecbe, és otthon hagyjuk a toronyban - úgyse tudod felderítésre használni, és így legalább nem kell attól tartani, hogy a kis szarost megeszi valami troll.

Kedves Sauramud!
Egy szegény, szorgalmasan tanuló varázsló vagyok, akinek pénzhiány miatt "kalandozókhoz" kellett csapódnia. Először minden rendben volt, lett elég pénzem ahhoz, hogy varázslatokat vásároljak. Aztán ötödik szintű lettem, és rájöttem, hogy az új varázslatok sok pénzbe kerülnek. A pénz, amit a partitól kapok, nem elég (a harcosok csak arra használják, hogy sört vegyenek belőle). Szóval, úgy döntöttem, hogy megfizettetem a partit minden egyes alkalommal, amikor varázslatot mondok. Amikor megtettem, a harcos megfenyegetett, hogy "olyan mélyre dugja a karját a s*ggembe, hogy agysérülésbe fogok belehalni, szemfényvesztő, reménytelen tollpihe-eső." Mit tegyek, hogy meggyőzzem őket, hogy több pénzre van szükségem?
Aláírás: Szegény.

Kedves Szegény!
Nem aggódnék túlságosan sokat. Hacsak a harcos nem a fajától egy nagyon elütő tulajdonságokkal rendelkező példány, úgyse lesz képes megtalálni a s*ggedet. Amit tenned kell, kezdd el belladonnával mérgezni az italukat, és győzd meg őket, hogy ez a lelkiismeretük reakciója a sörtől, mivel nem adnak több pénzt neked. Ha elég pénzt összekaparsz egy Villámvarázsra, a legközelebbi alkalommal, amikor a parti egy városból kifelé tart, mondd azt a harcosnak: "Igazán fel vagyok dúlva, hogy nincs elég pénzem arra a "Láthatatlanság 3 méter sugárban" varázslatra. Remélem, nem leszek túlságosan csalódott, és emiatt nem mondom el rossz időzítéssel a villámvarázsomat a harcban - ja, mondtam már neked, hogy a fémvért milyen NAGYSZERŰ vezető?" Ha nem találsz megfizethető áron Villámvarázst, néhány varázsboltban a hónapban akciós a Szuggesztió varázslat. Mondd rá a kis drágát a harcosra, és a tenyeredből fog enni. A szuggesztiót nagyon egyszerűre tervezd (mivel a legtöbb harcos nagyon egyszerű lény). Például, mit szólsz ehhez: "Add El a Mágikus Kardodat, és a Pénzt Add a Varázslók Magazinjának!"

Drága Sauramud!
Hogyan tudja egy pisis második szintű ember varázsló kiverni a sz*rt egy első szintű lovagból 18/98-s erővel?
Aláírás: Placebo

Drága Placebo!
Csak azért, mert fizikailag nem tudod megverni, ne hidd, hogy nem tudod érzelmileg kocsonyává redukálni! Emlékezz, te vagy a varázsló, és így sokkal, de sokkal intelligensebb, mint a lovag. Álomvarázsold el, amikor legközelebb sörözik, és hagyd felébredni egy nyilvánosházban, hagy gondolkodjon, hogy is került oda. Vagy altasd el, amikor a templomban van, és hagyd, hogy magyarázkodjon a főpapnak, hogy az éber templomos lovag miért horkolt hangosan a misén. Szállíttass virágokat a fogadóbeli szobájába a következő kisérőkártyával: "Szeretettel és csókokkal, Grog, a Fekete Lovag." Nagyon egyszerű a lovag elméjével játszogatni, mivel rendszerint csak egy vagy kettő működő agysejtjük van.

Tisztelt Nagyhatalmú Varázsló és Hírneves Sauramud!
Jelenleg egy tünde tanonca vagyok (valamiféle másodunokatestvérem a tünde ágról -- negyedrészt én is tünde vagyok), és nagyon rendes velem (csak néha egy kicsit szétszórt). Két kérdésem van:

1. Etikus-e alkímiát használni szerelmi bájital készítésére, és azt utána észrevétlen a tanárunk levesébe keverni?
2. Mi a legegyszerűbb módja az emberi élet meghosszabbításának az emberi normál élettartamon túlra?

Kedves Szerelmes Szív!
Az etikai kérdések általában nem számítanak túl sokat a varázslóknál. Ha lenne etikánk, nem csinálnánk szörnyű dolgokat a kis szőrös állatkákkal, amiket a varázslatkutatásnál használunk (mit gondolsz, honnan származik a Famulusidézés varázslat?) Ej, szóval negyedrészt tünde vagy? Pontosan hogy döntik el, hogy mekkora részed tünde? Még mindig a füleket mérik, mint az én időmben?
"Nézd meg a füleit, Ed. Szerintem legalább harminckilenc százalékban tünde."
Kérdéseidre válaszolva: az, hogy etikus-e a tanárod levesébe szerelmi bájitalt csempészni, számos tényezőtől függ. A kérdés: "Valóban szükséges?". Mennyi a karizmád? Ha tizenhat, vagy annál jobb, akkkor egy pár édes mosoly ugyanazt a hatást megteszi. Ha 9 és 15 között van, a varázsital mindenképpen elősegíti a dolgok alakulását. Ha 6 és 8 között van, akkor remélem, az alkímia szakértelmed biztos lábakon áll, mivel máris kezdheted a varázsital nagyüzemi gyártását, VÖDÖRNYI mértékben. Ha a karizmád ötös, vagy annál kisebb, akkor IGEN, NAGYON IS ETIKÁTLAN szerelmi bájitalt keverni a levesébe! Azt hiszem, egyes helyeknek törvénye is van az ilyen esetekre!
Ha _valóban_ meg akarod hosszabbítani a várható életkorodat, NE HAGYD EL A VÁROST! Hagyd ott a tanoncoskodást, vegyél egy pár kecskét, és telepedj le egy farmon. A kalandozó varázsló élettartama _órákban_ mérendő évek helyett. Nem számít, milyen jól bújsz el a harcosok mögött, kevéssé számít, hogy egyikük lovag, aki egycsapásra meg tud gyógyítani, mivel az egyetlen ami számít, hogy MINDEN NYÍLVESSZŐ A VARÁZSLÓT KERESI. Mint egy olyasvalaki, aki négyszer lett megölve és újraélesztve, hidd el nekem, egyáltalán _nem_ vicces halottnak lenni.

Drága Sauramud!
Egy ideje akárhányszor próbálkozok egy varázslat elmondásával, a varázslat elmondása és a hatás létrejötte között furcsa látomásaim vannak. Rendszerint ezek a látomások egy különös ruhába öltözözött fura alakról szólnak az arca előtt érdekes üveg darabokkal. Úgy tűnik, mintha furcsa alakú köveket gurigatna, amiken számok vannak. Mit jelentenek ezek a látomások? Csak nem veszítem el az eszem?
Aláírás: Esélyes... izé Elysse

Drága Elysse!
Egyik lovag barátom is hasonló látomásokról panaszkodott, valahányszor megpróbált eltérni a jellemétől. Ezek a látomások általában a végzet előhírnökei, amelyek rendszerint gonosz, éteri nyögdécseléssel és lapok surrogásával társulnak. Az általad tapasztalt látomás okozója a Delirium Magicum, rövidített nevén DM. A DM-ek oka, ha túl sokat varázsolsz rövid idő alatt, anélkül, hogy egy pár korty jó skót whiskey-re megállj. Bár nem könnyű a DM-ektől megszabadulni, egy jó whiskey mindenképpen sokkal kibírhatóbbá teszi őket.

Ó, Hatalmas és Bölcs Sauramud!
Egyik napom az én Csúnyácskám a szennyesemet egy üres gólemformába rakta, és én véletlenül aktiváltam. Most van egy Rongygólemem, ami szaladgál ide-oda a laborban, és ráadásul tüzel. Rájöttem, hogy meglehetősen jó hőforrás, és azon gondolkodtam, hogy nem lehetne-e a városban árusítani ezeket a csodálatos lényeket... Továbbá, amióta kiraktam a Csúnyácskát a kutyák mellé aludni, hogy bűnhődjön a hülyeségéért, nem aludtam... engedjem vissza a szemetesben aludni, vagy vegyek be egy altatót, és hagyjam figyelmen kívül a kis mocskot.
Válaszában reménykedve: Darius, az Örök-Ügyetlen, Ryde-ból.

Kedves Darius!
Meg ne próbáld eladni azokat a gólemeket! Először is, a városok legtöbbször fából készülnek. Egy égő gólem a városban rohangálva annyi problémát okoz, hogy rengeteg gazdag üzletember küldheti rád túlfizetett gnóm ügyvédjeit. Másodszor is, nem mindig bölcs dolog a nyilvánosság előtt megszellőztetni a szennyest. Én is nehezen tudom elérni, hogy az ENYÉM a fürkésző szemektől távol maradjon. Ami Csúnyácskát illeti (bármi legyen is _az_), hagyd bűnhődni. Manapság nehéz jó segítséget találni, de a gyenge segítség olcsó. Ha gondod van az elavással, ajánlom a "Dingbat könyve a szerzetesi prózáról és bölcsességről" című művet, amelyet egyik ismerősöm írt. Engem minden alkalommal kiüt. És ha már a szerzetesek kerültek szóba...

Drága Sauramud!
Azelőtt szerzetes voltam, de mitán a parti többi tagjától semmi tiszteletet nem kaptam, mivel haszontalan voltam a csatában, és hasznavehetetlen, mint tolvaj, és miután már háromszor fel kellett támasztaniuk, mivel a lovag véletlenül többször is megütött kétkezes kardjával (az aztán csak azért, mert a lovag félt, hogy rosszban lesz az istenével, hogy törvényes jó személyt hagyott meghalni), úgy döntöttem, hogy varázsló leszek.
De még mindig nem kapok tiszteletet, és mindig kigúnyolnak, hogy én csak egy közönséges szemfényvesztő vagyok, ők meg mindannyian magasabb szintűek mint én. Még az Álomvarázsom sem működik rájuk (izé, nem mintha kipróbáltam volna, tudod, egy törvényes jó ezt soha nem teheti meg...) Mit tegyek, hogy komolyan vegyenek?
Aláírás: Veszélyes Vizek, a Szemfényvesztő ("Semmi tiszteletet nem kapok...")

Drága Veszélyes Vizek!
Sóhajtás! Már elmondtam, és elmondom most újra. Egy szemfényvesztő soha nem kap tiszteletet! Egy átváltoztató mágussem kap tiszteletet! Az idéző nem kap tiszteletet! Az elméleti mágus nem kap tiszteletet! Az energiamágus - ó, igen, ha elsüt egy villámot a harcos mellett, aki épp most lépett ki az útból, na AZ kap tiszteltet. A gond az, hogy a legtöbb harcos, tolvaj, pap és szerzetes nem értékelik a mágia szépségeit. A egyetlen dolog, amit megértenek, ha MEGCSONKÍTOTT, ELSZENESEDETT TESTEK SZÁLLNAK A LEVEGŐBEN. Fogalmam sincs, azt feltételezem, őket ez vonzza.

Ó, Legkedvesebb és Legnagyobb Sauramud!
Negyedik szintű varázsló vagyok, aki nagyerejű varázstárgyak után vágyakozik. Úgy történt, hogy a legutolsó kaland alatt a parti talált a rosszfiú kincsei között egy gyönyörű fa pálcát. Természetesen, mivel én vagyok az egyetlen varázslathasználó karakter, gyakorlatilag kitéptem a többiek kezei közül, tudván, hogy azok a nyamvadt keményfejűek soha nem ismernék fel a varázstárgy célját (vagy egyéb mágikus vagy nemmágikus tárgyét, kivéve esetleg egy kardot), ráadásul nem tudnák megmondani a különbséget a varázspálca és a furkósbot között, és még kecsketerelgetésre használnák. De aztán mikor végre alkalmam lett Azonosítani a tárgyat, kiderült, hogy az egy Csodák Varázsvesszeje. Azóta kétszer használtam (hé, különben miért lenne, hogy a hátizsákomban tartsam, vagy micsoda?), de minden alkalommal az eredmény jelentősen rosszabb lett, mint előzőleg. Nagy szerencsém volt, hogy a papnak hatott a Mágikus Ellenvarázsa, különben végem lett volna. Szóval, a kérdésem - mit csináljak vele? Megpróbáltam eladni a múltkor, amikor a városban jártunk, de egyetlen varázsló még meg se volt hajlandó érinteni a tárgyat. Mégse dobhatom csak úgy el, úgy értem - életem legeslegelső varázstárgya, és mégiscsak van benne még 36 töltet! Biztos vagyok benne, hogy a tolvaj nem felejti el, szóval nem tudom majd neki elajándékozni, amikor eléri a tizedik szintet. A pokolba, azzal a varázstárgyhasználat rontási százalékkal, ami neki van, lehet, hogy jobban fog neki működni, mint nekem! Szóval, mire való / mit tegyek vele, ez itt az alapvető kérdés.
Aláírás: Egy Csuklómozdulat

Kedves Csuklómozdulat!
Ahelyett, hogy "mit csináljak vele", azt kellett volna kérdezned, hogy "ki csinálja ezeket a francos tárgyakat?"! Egy őrült varázsló ül-e le egy nap, és azt mondja magában "Azt hiszem, csinálok magamnak egy mágikus pálcát, ami használatkor véletlenszerű rossz dolgokat csinál - a csudába is, csak egy pár évbe és 500000 aranyba kerül..." Talán azért hívják a Csodák Varázsvesszejének, mert még mindig csodálkozunk rajta, miért vetemedik arra valaki, egy az erőforrásaiért egy ilyet hozzon létre!
Vissza a kérdéshez. Most hogy már megvan, azt akarod tudni, mire használd. Nagyon SOK féle dolgot lehet egy ilyen pálcával csinálni. Például tudsz:
- kecskét terelgetni vele
- italokat kavargatni vele
- szerzetesek bordái közé bökdösni vele
- fenyegetőzni vele a többiek előtt, hogy használod, ha a többiek nagyképűsködnek.
Hűha, hát használd már a képzelőerőd! Csak azért, mert használhatatlan, ne felejtsd el, hogy ez egy VARÁZSTÁRGY 36 TÖLTETTEL! Tudok pár varázslóról, akik egész életpályájuk folyamán nem adtak el egy varázstárgyat ennyi töltettel!

Drága Sauramud!
Nemrégiben csatlakoztam egy már összeszokott kalandozó csapathoz, akiknek, hogy őszinte legyek, több tapasztalata van, mint nekem. Ráadásul már van egy varázsló a csapatban, aki csak úgy lövöldözi a Tükörképmás varázslatot, meg mindent, míg nekem alig jön össze egy jó Álomvarázs. Segít, hogy tünde vagyok, és tudok vértet viselni és kardot forgatni, de még így is állandóan a tréfák célpontja vagyok gyenge mágikus tehetségemmel. Az istenek tudják, hogy próbálkozom én fenntartani a tünde felsőbbrendűségi légkört, amely elválaszt minket a rövidéletű fajoktól, de a másik varázsló nemsokára harmadik szintű varázslatokat kap, míg az én _második_ szintű varázslataim még nagyon távolinak tűnnek. Nincsen arra mód, hogy felgyorsítsam a varázslatszerzési menetet?
Aláírás: Türelmetlen Tünde

Drága T.T.!
Nem! Nem nem nem nem nemnemnemnem! A siető varázsló HALOTT varázsló! Hagyd, hogy a másik varázsló vigye a látványt feltűnő varázslataival, te pedig rejtőzz el a parti legnagyobb, legjobban felvértezett harcosa mögé, és mondd el az Álomvarázsodat. Amikor bekapta - és bizonyára bekapja, amikor fölényeskedve bemutat neked - bökd mellbe a mutatóujjaddal hideg, kihűlt hulláját, és mondd azt, hogy:
"Lehet, hogy csak első szintű vagyok, de legalább én ÉLEK! HA HA HA HAAAAAA..." Biztos, hogy a parti többi tagja furcsán fog rád nézni ha ezt teszed, de a varázslóknak meglehet a saját kis gyengeségük.

Kedves Sauramud!
Van egy nagyon szokatlan problémám (azt hiszem). Én és a társaim egy kellemes kis kalandon voltunk az egyik nap, és váratlanul egy másik kalandozó csapattal találkoztunk. Természetesen támadtunk. Hogy rövid legyek, miszlikbe aprítottak minket. 60 támadásuk volt körönként, rengeteg ismeretlen varázslatuk, amiről én még csak nem is hallottam, és legalább 200 métert tudtak futni körönként. Valamilyen oknál fogva engem megkíméltek (egész idő alatt egy kis cserjés mögött rejtőztem). Miután elvették az aranyunkat és a varázstárgyainkat, elmentek, de az egyikük előbb még azt mondta nekem: "Legközelebb használjatok GURPS-ot, vagy valami más 1 kör/másodperc rendszert." Aztán csak nevetett. Gonoszul.
Azt szeretném tudni, honnan tudnék ilyen GURPS-ot venni? Mi az? Valami szuper gyorsaság varázsital? Mit tegyek, hogy mégegyszer ne történhessen meg?
Aláírás: Frusztrált

Kedves Frusztrált!
A GURPS inkább mozgalom, mint rendszer; kegyetlen, ugyanakkor csábító a látszólagos egyszerűségével. Míg a mozgalom követői nagy sebességet és más előnyöket nyernek, kénytelenek terheket és hátrányokat a nyakukba venni, amelyeket mások kihasználhatnak, ha kiderítik őket. A mozgalom követői például olyan lassú felfogásúak lehetnek, mint amilyen gyors a mozgásuk, például. Ha ennek a csoportnak a tevékenységéről hallasz, elképzelhető, hogy Monty Haul-hoz, a túlságosan bőséges kincs és mágikus tárgyak istenéhez akarsz majd fohászkodni. De vigyázat; mindeki, aki ehhez az istenhez folyamodik, átváltozhat Tápossá, Maximalizálóvá vagy Szabálykihasználóvá. Ez nem szükségszerűen rossz, mivel senki _semmilyen_ rendszerben nem lehet erősebb, mint a Tápos, hatvan támadás vagy nem hatvan támadás.

Drága Sauramud!
A következő vitám folyik a parti tolvajával, Mog-gal. Mog azt mondja, nem igazságos, hogy neki gyakorolnia kell a falmászást, és nekem megy csak annyit kell tenni, hogy abrakadabra! Ráadásul én hibaszázalék nélkül "pókmászom". Azt is mondja, hogy utálja, hogy a "Ajtónyitónyitó varázs"-om fölöslegessé teszi az ő zárnyitó képességeit, valamint hogy én hangokat hallok a "Távolbahallás" varázslattal és Árnyékban rejtőzöm a "Láthatatlanság"-gal. Ne is említsük, mekkora hátrányban van amikor nekem ahhoz, hogy egy gazdag ember erszényét kiürítsem, csak el kell őt "Bűbáj"-olnom, semmi szükség nincs a zűrös Zsebmetszésre. Azt mondja, Az ilyenek, mint mi varázslók, csak rontják a tolvajok üzletét. Mit mondjak neki?
Aláírás: Nincsen Becsületem a Tolvajok Előtt

Drága NBTE!
Értem az érvelésed. Ez egy kényes szituáció, amit gyorsan érett és tapintatos módon le kell rendezni. Ha én lennék a te helyedben, leültetném a tolvajt, szemen bökném, és azt mondanám neki: "Természetesen jobb vagyok, mint _te_, te nyamvadt! Nenenene nene! a Varázslók JOBBAK MINDENKINÉL! Mit gondolsz, miért választja minden MAGAS INTELLIGENCIÁJÚ egyén a varázslóságot? Mert mi HATALMASAK vagyunk! Meg tudod EZT csinálni? (Bummmm! a közeli kiszáradt fába tűzgolyó csapódik.) Vagy EZT? (Zuttty! egy sereg énekesmadár villámtól robban széjjel.)
A tolvaj érvelhet ekkor azzal, hogy ő sokkal környezetbarátabb, mint a varázslók. Na ebben speciel igaza van. Ismerd el neki ezt az egyet, és aznap éjjel zsugorítsd össze a hálózsákját.

Kedves Sauramud!
Tudod , van ez a kínos problémám, és azon gondolkodtam, vajon mit tanácsolnál. A gond az, hogy pap vagyok. A világom istene, a Nagytiszteletű DM Úr törvényen kívül helyezte a papokat, a hűdecsodálatos speciális hitek papjainak javára. Be akartam állni én is a Spécik (ez a becenevük) közé, de ott vannak a mindenféle hülye követelmények, mint a jó állóképesség, magas erő, gyors kezek, és a tömegekre hatás képessége. Úgy értem, az ég szerelmére, én egy csak átkozott pap vagyok! (Hoppá, lehet hogy ez a probléma oka...) Mászkálok a páncélomban, jó a sebpontom, azon aggódok, hogy ne ontsak vért, miközben péppé verem az orkok fejét a buzogányommal, kérésre gyógyítok, és szarrá űzöm az élőholtakat. És most a Nagytiszteletű DM Úr azt akarja, hogy PRÉDIKÁLJAK, és VALLÁSOSAN VISELKEDJEK! Az isten szerelmére, ami elég, az elég! Egyébként megpróbáltam azzal lavírozni, hogy varázslónak adtam ki magam. Például azt mondtam a partinak, hogy a "Sebek Okozása" varázslatom az egy nagyon rövid hatótávú "Varázslövedék". És hogy a "Fényvarázs"-om az egy egyhelyben álló, egyedüli "Táncoló fények". Azt is mondtam, hogy a "Parancsvarázs"-om egy nagyon csökkentett hatású "Álomvarázs". Most pedig a parti azt hiszi, hogy egy nagyon pancser varázsló vagyok, aki volt olyan hülye, és elpazarolta a magas bölcsességét. Meg vannak győződve róla, hogy nem tudnám kivarázsolni magam egy papírzacskóból. (Ebben igazuk van, a papok nem kapnak "Teleport" varázslatot.) Hogyan menthetném ki magam?
Aláírás: Joe Schmo, a Pap

Utóirat: Meguntam, hogy ezt a 47 opcionális teljes kézikönyvet állandóan magammal kell hurcolnom, mondván, hogy ezek a varázskönyveim. Miféle opcionálisak, ha a DM kényszerít, hogy napi 4 órát olvasgassam őket?

Kedves Pap!
Az összes többi kaszt közül a papokat tartom a legtöbbre (a saját kasztomon kívül, természetesen). Rendszerint úgy gondolok rájuk, mint gyenge varázslókra, akiknek habzik egy kicsit a szájuk, és túl sokat imádkoznak. Nem aggódnék nagyon azon, hogyan tudnád magad kimenteni a kis gondodból. Különben sem hiszem, hogy a parti meg tudna különböztetni egy papot egy varázslótól. Az ördögbe is, akinek nem tűnik fel egy varázsló aki büdös fém páncélban van és egy szent jelképet és egy buzogányt lóbál, nincs annyi sütnivalója, hogy túljárjon egy vödör zöld nyálka eszén.
"Jajj, valaki pofozza már fel a harcost, már megint elfelejtett levegőt venni!" A vallásos viselkedésről és imádkozásról meg csak annyit, én emlékeztetném az isteneket, hogy a kalandozó papokból lesznek a leggyengébb prédikátorok. Mivel a legtöbb tapasztalatuk betört fejekről és kitüremkedő belső szervekről szól, rendszerint ezekkel szokták illusztrálni a prédikációikat, és ez a legbékésebb városlakót is vasvillával hadonászó őrültté teszi.
A könyvekről: MINDEN könyv opcionális. Vagy elolvasod őket, vagy nem. Én az előbbit javaslom. Látván hogy már egyébként is negyvenhét darabot cipelsz, nyugodtan növelhetnéd eggyel a gyűzteményedet: a Varázslói Módszerek igazán neked való. Ez az okos kézikönyv a legzöldfülűbb újonccal is megértteti, hogyan viselkedhet úgy, mint egy tapasztalt, veterán varázsló, és mindezt EGY OLVASÁSRA - színes képekkel és tartalomjegyzékkel ellátva. A könyv több év munkájának gyümölcse a Varázslók Hetilapjában megjelent rovatom alapján, és tartalmazza például az alábbi képességeket:
- a harcos használata pajzsként
- a meghunyászkodás művészete
- vidám átváltoztatások
- a szerzetes szemének kiszúrása
Ha még nem rendelted volna meg a könyvet, figyeld a hirdetést a Varázslók Hetilapja következő számában!

Drága Sauramud!
Mivel egy kis faluból származom, nem volt könnyű összehozni egy kalandozó csapatot. Nem tudom megérteni, hogy a mesterem miért itt az isten háta mögött építette fel a tornyát (bár hogy a tolvajcéhnek is van itt egy háza, az még nagyobb rejtély számomra - mégis mit várnak, megfenyegetni egy farmert egy tucat tojásért?) Ahogy kitalálhattad, a helyi kazamata kipucolására összehozott csapat nem volt valami fényes, így amikor összehoztam őket, várható volt néhány jellem-összeillési probléma.
Balszerencséme, "egy pár" gond elég súlyos. Míg a harcos egy szívjósággal teli törvényes típus, aki arra számít, hogy egy napon lovag lehet, biztos vagyok benne, hogy a tolvaj címeres kaotikus gonosz. A pap semlegesebb, mint bárki vagy bármi, de még így is hibát talál bárki másnak minden cselekedetében - úgy értem, csak egy icikepicke varázslövedék volt az egyik közeli tehénbe, és rögtön felcsattant. Egész biztos, hogy valamelyik faölelő természetistennek vagy valami hasonlónak (soha nem törődtem az ilyen dolgokkal) a papja, de az nem ok arra, hogy a varázslót azzal fenyegesse, hogy felgyújtja a varázskönyveit? Biztos vagyok benne, hogy hosszú kalandozó-pályafutásod során találkoztál ehhez hasonló partibeli jellem- konfliktusokkal. Mit tegyek, hogy kevésbé hátráltassanak a még nagyobb varázslói hatalom megszerzése iránti küldetésemben?
Aláírás, Jellembeli Zavarok

Drága J.Z.!
Egyesek egy kicsit székrekedésesen viselkednek, amikor a jellemkérdésről esik szó. Én mindig úgy tekintettem a jellemekre, mint vezérfonalakra, és nem merev szabályokra - főleg, amikor útjában vannak egy kis tiszta tréfának. A csudába, mit jelent néhány paraszt tehenének lelövöldözése? Mindig van még ott sokkal több, ahonnan ezek is jöttek. Azt hiszem, a faölelő papotoknak csak egy jó éjszakai kimenő hiányzik, amikor lerészegedhet, és lefeküdhet valakivel. A tolvaj miatt nem aggódnék túl sokat. Soha ne hagyd, hogy ő készítse az ebédet, a személyes holmidat védd néhány kellemetlen mágikus csapdával, miden városban, ahol átutaztok, csendesen jelentsd be a hatóságoknak, így a saját hátának figyelésével legyen elfoglalva, és nem lesz ideje a számodra kellemetlenségeket kieszelni. Úgy találtam, hogy ez a szerzetesekre is nagyon jól működik.
A lovagpalánta lenne az első gondom. A lovagok borzasztóan morcos lények lehetnek, akik rosszallásukat fejezik ki minden képzelt jellemhibán, amit a társaikon vélnek felfedezni. Volt szerencsém évekig együtt utazni egy lovaggal, akinek nem volt annyi esze, hogy felfogja, hogy neki törvényes jóként kellene viselkednie. A legtöbb dolgot megcsinálta, ahogy a lovagoknak azt csinálnia kell, de egyes esetekben nem teljesen úgy, ahogy azt a lovagok kézikönyvében leírták. Teljesen fel volt háborodva, amikor rájött, hogy a pénze kilencven százalékát el kell adományoznia (még akkor is, amikor emiatt a parti direkt kevesebbet osztott neki), hogy az adományait a szegényeknek parittyával osztotta. Még soha nem láttam olyan örjöngést, mint amikor egy nagy csoport éhező utcakölyök verekedett egy aranyérmén.

Tisztelt Bölcs és Nemes Sauramud!
Mit tegyek? Fiatal varázsló vagyok, aki egy háromkasztú féltündével kalandozik, akinek súlyos viselkedési zavarai vannak. Például, amikor találkoztunk, úgy mutatkozott be, hogy "Nem mondhatom meg a valódi nevem, de a barátaim csak úgy hívnak, Titán." Lehetetlen vele utazni, és boldogulni, mivel minden minden apró megjegyzést személyes sértésnek fog fel, és napokat vagy heteket tölt el a megtorlással. Ezalatt a parti többi tagja csak megy utána. Biztosan csodálkozol, hogy akkor miért tartunk vele... hát, azelőtt a társunk volt egy vele majdnem azonos karakter, aki az egyik kalandban szerencsétlen módon meghalt. Ez a "Titán" foglalta el a helyét. Biztosan ikrek lehettek, vagy valami, mert nem tudom őket megkülönböztetni. És az az érzésem, hogy ha otthagynánk Titánt, vagy megöletnénk, egy újabb Titán v3.0-val végeznénk. Mit tehetünk?
Aláírás: Az Emberek Titán Háta Mögött

Kedves Emberek (stb.)!
Ez egy gyakori panasz. A legtöbb ilyen levél így kezdődik: "Kedves Sauramud! A csapatunkban van ez a pancser, és nem számít, hányszor öljük meg, midig visszajön a következő verziószámmal..." Ezeknek a kérdéses genetikai hátterű rejtélyes idegeneknek soha nincs rendes neve, csak valami egy-két szótagos fedőneve, mint "Medve", "Titán", vagy "Utazó". Ne tévesszen meg a megjelenésük, ezek a borzalmas lények _nem_ emberek, hanem a gonosz Clonius istenség rosszhírű ivadékai. Ha egyiküket megölöd, egy millió hasonló van készenlétben, hogy a helyébe lépjen:
"Üdvözöllek, nincs igazi nevem, de hívhattok Zulu XXIX.-nek. - mi van, az előbb az _én_ irányomba szellentettél? Gonosz, védd magad..." Szeretném azt mondani, hogy a probléma megoldása ha megöljük ezt a lényt, és az egész genetikai állományt, amelyből származott, de sajnos nem létezik ilyen egyszerű megoldás. Bár, van egy jobb módszer. Ne öljétek meg, alázzátok meg! Gyerünk, ha kis apróságokon is felidegesedik, adjunk neki _igazi_ dolgokat, amiken megsértődhet! Amikor nem néz oda, raggasszunk a hátára egy "Üssetek!" matricát. Cseréljétek ki a gyógyitalait ricinusra.
"Cccc. Nem fog túl sokat használni az az ital, ha nem tudod magadban tartani." Amikor legközelebb egy kisvárosban jártok, névtelenül nevezzétek be a helyi iszapbirkózó bajnokságba. Fizessetek le egy félszerzetet, hogy úgy mutatkozzon be ennek a "Titán"-nak, mint rég elveszett féltestvére, közös apjuk szerelemgyereke. Amit ezek a "Titán"-félék legjobban akarnak, hogy komolyan vegyék őket, és ha nem azt teszitek, és szerencsétek van, duzzogva elkullognak. Sok szerencsét!

A Varázstudományok Hihetetlen Mesterének, a Mana Irányítójának, a Pozitív és Negatív Energiák Urának!
Nemrégiben értem el a hatodik szintet, és kaptam meg a Tűzgolyó varázslatot. Ezen kívül van egy Varázslövedékek varázspálcám, egy VO2-t adó Oltalmazó Karpántom, és egy Láthatatlanság varázsgyűrűm. El tudom mondani a "Bűbáj személyre", "Álomvarázs", "Ajtónyitó varázs" varázslatokat, és egyebeket is. Az én problémám nem az, hogy nem értékelnek a kalandozótársaim. Ellenkezőleg, túlságosan is sok figyelmet kapok. Mivel a tolvajnál jobban tudok ajtókat nyitni, jobban tudok lopózni, és több sebzést tudok okozni, mint az egész parti együttesen, a többiek visszavonultak, és engem küldenek kalandozni maguk helyett. Mivel Törvényes Jó vagyok, nem látok ebből kiutat... segíts, kérlek.
Aláírás: A Siker Rabszolgája

Drága Rabszolga!
Semmi gond. Elérted azt a szintet, amikor elkezdheted a kalandozást alvállalkozásba kiadni olyan alacsony szintű partiknak, akik ki vannak éhezve a kalandra. Úgy vettem észre utazásaim során, hogy az alacsony szintű partiknak gyengébb véletlen szörnytalálkozásaik vannak - nem tudom miért, azt hiszem, valamilyen formában az éteri egyensúllyal függhet össze. Vedd fel a kapcsolatot egy silány alacsonyszintű partival, és beszéld rá őket, hogy csatlakozhass hozzájuk. Ajánlj fel annyi díjat, amennyi az aktuális alsó árfolyam az ilyen típusú üzletekért, valamint elfogadható mértékű részesedést a kalandból származó kincsből és tapasztalatból. Mindezért az ő részükről csak annyit kell majd tenni, hogy ne rázzanak túlságosan a gyaloghintóval, amivel hordoznak, és csak a legnagyobb szükséghelyzetben zavarjanak. Figyelmeztetés! Nehogy rájöjjenek, hogy még csak hatodik szintű vagy! Egy pár homályos fenyegetés a dezintegrációról vagy hasonlóról kordában tartja őket, ha azt hiszik, hogy céhtag mágusmester vagy, de ha rájönnek, hogy csak pár szinttel vagy magasabban, mint ők, akkor még a végén valamelyik harcos megpróbálkozik a jó öreg "szúrd le még mielőtt el tudna mondani egy varázslatot" trükkel.

Kedves Sauramud!
Ez az első alkalom, hogy egy tanácsadórovatnak írok, és nem is írnék, de van egy problémám, amiben úgy tűnik, senki sem tud segíteni. Tudod, éppen ott vagyok, hogy nemsokára elérem az ötödik szintet, egy hosszú és nehéz utazás eredményeképp. Minden alkalommal segítőkész és támogató voltam a partival szemben. Még azt is megengedtem, hogy eladják a "Mágusok Botja"-mat, hogy legyen elég pénz a Harcosunk feltámasztásához. De most, hogy már majdnem ötödik szintű vagyok, elkezdtek szervezkedni ellenem. Mindig "vicceket" hallok a megölésemről, még mielőtt megszerezném a "Tűzgolyót" vagy a "Villámvarázst", és megjegyzéseket, hogy "a hatalom megront". Ez nem volt így, amikor a Harcos megkapta a másfél támadását körönként, vagy amikor a Tolvaj megkapta a háromszoros hátbaszúrási szorzót, vagy amikor a Pap elkezdett Súlyos Sebek Okozásával dobálózni. Szerencsétlenségemre nem áll rendelkezésemre az általános ellenszer, a "Bűbáj személyre" varázslat, és a parti túl magas szintű már az "Álomvarázs"-hoz. Kérlek, segíts!
Aláírás: Okkal Paranoid.

Kedves Paranoid!
Ez egy gyakori panasz olyan utazó varázslóktól, akik kénytelenek elviselni azt a tudatlan népet, akiket harcosoknak hívunk. Az a gond, hogy alacsonyabb szinteken a varázslónak mögéjük kell bújni, és tőlük függ a védelmük, amíg elmondják a "Varázslövedék" vagy az "Álomvarázs" varázslatukat. Amikor a varázsló eléri az ötödik szintet, és sütögetni kezdi az ellenfeleket a "Tűzgolyó"-val, még mielőtt a harcos előhúzhatná azt a rozsdás piszkavasat, amivel a harcban hadonászni szeret, ez a harcosnak kisebbségi komplexust okoz, és felborítja a partiban elfoglalt vezető szerepről alkotott elképzeléseit. Mivel a legtöbb harcos tudja, hogy a varázslóknak eszméletlen mennyiségű tapasztalatpont kell a szintlépéshez, de nem tudják a pontos értéket, a varázslók renszerint addig hazudnak a tapasztalatpont-értékükkel kapcsolatban, amíg ténylegesen el nem mondják az első Tűzgolyót. A te esetedben hibát követtél el ott, hogy tudni engedted, milyen közel is kerültél, és onnantól a parti nagyon szemmel tart. Ebben az esetben javasolnám a #15-B számú vészmanővert, miszerint "Színlelj Jellemváltást". Mivel még a legagyalágyultabb tolvaj is tudja, hogy a jellemváltás egy szinttel visszavet a fejlődésben, úgy fogod hallani, hogy gyorsan abbamaradnak a fenyegetések, és felváltja őket a színlelt együttérzés áradata. Csak egy kicsit erősebben legyél kaotikus/törvényes/gonosza/jó/stb, mint normálisan szoktál, addig, amíg meg nem szerzed az utolsó apró tapasztalatpontot, ami átlendít a következő szintre.

Drága Sauramud!
Sajnáljuk, hogy ezt a hírt kell veled közölnünk, de minden kétséget kizáróan bebizonyítottuk, hogy a mágia létezése lehetetlen. Ezért te, és a többi sarlatán varázsló most azonnal hagyjátok abba a varázslást. Továbbá, szüntessetek be minden varázstárgy és egyéb használatát, mive az egyszerű családi örökség. Mivel mindannyian elhanyagoltátok a TERMÉSZETTUDOMÁNY óráitokat ennek az értelmetlen baromságnak a javára, parancsoljuk, hogy járd újra Orkpofa kisasszony 5. osztályos biológia kurzusát, mely azonnal kezdődik, vagy életed végéig büntetésben leszel. Szép napot!
Őszinte('tlen) tisztelettel: * minden állástalan színész, aki csak őrült tudóst tud eljátszani másodosztályú mozikban és nem tudja kimondani, "hókusz-pókusz".
* a harcosk céhje
* leendő anyósod
* Orkpofa kisasszony
Ui: E=m*c^3

Drága Leendő-Békák!
Szóval, végre rájöttetek! Ez igaz, mi varázslók mind sarlatánok és hazugok vagyunk. A mágia alkalmazásának illúzióját eddig tükrökkel és a vízbe kevert hipnotikus drogokkal sikerült elérnünk. Én, és néhány haverom, akik a varázslócéhben fentebb helyezkednek el, szeretnénk találkozni veletek, és megbeszélni, hogyan jöttetek rá a mi kis csalásunkra. Talán meg tudnánk egyezni egy alkalmas találkozóhelyben a megbeszélésre - mondjuk úgy vagy ötven mérföldre a lakott területektől, egy gyúlékony anyagoktól megtisztított helyen. Egy pár srác szeretné elhozni az izé, "családi örökségeit", hogy egy kicsit felvillanyozza a találkozót. _Igazán_ nagyon várjuk már a találkozást veletek. De aztán biztosan _mindenki_ jöjjön el!

Kedves Sauramud!
Van egy gondom. Én és a többi Isten/Istennő (igen, már ide is eljutott a mozgalom) azon gondolkodtunk, mit csináljunk azzal a szemétláda Lokival. Tudod, néhány ostoba legenda szerint egy óriásokból, szörnyekből és egyéb rosszfiúkból álló sereget fog vezetni, és eljön, hogy letöröljön minket a föld színéről, és fiaimat egy szörnyű kígyóval fogja kivégeztetni. Hát, ez igazán betenne nekünk.

MOOOORRRR! MOOOOORRRR!

PIKK!!!!    ***  *   * *   * *   *  * *
            *  * *   * ** ** ** **  * *
            *  * *   * * * * * * *  * *
            ***  *   * *   * *   *  * *
            *  * *   * *   * *   *  * *
            *  * *   * *   * *   *
            ***   ***  *   * *   *  * *

Kedves Odin!
Valamikor jártam egy szerzetessel, akinek egyszer ilyenje volt, de egy szúrás a szemen, és egy csapás a feje oldalára rendszerint kigyógyította. Ennek a Loki karakternek az esetében van egy kis különbség, azaz hogy ő isten. Úgy hangzik nekem, hogy nehéz gyermekkora lehetett, és mivel hogy látom az aláírásodon, hogy te vagy az "Istenek Atyja", ez azt jelenti, hogy az egész tisztán a TE bűnöd. A franca, a TE SAJÁT FIAD, és nem tudod kezelni? Mi vagyok én, családi tanácsadó? Meg kell kérdezned magadtól, hogy John Wayne, a híres lovag mit tett volna ilyen esetben, ha a fia rosszul viselkedik. Jól felpofozta volna a kissrácot, aztán meg bepakolja egy katonai iskolába, hogy egy kis jellemet tanuljon. Mondom én neked! Mivé lesz ez a világ? Az én időmben az istenek nem kértek tanácsot - csak pénzt! Ha van ötezer aranyad, BÁRKIT fel tudsz támaszttatni. Nem ez a komolytalan térítősdi, ami mostanság megy. Meg kell hogy mondjam, azért, az, hogy a mi partink temploma támasztotta fel a fekete lovagot, az igazán fájt. Főleg, hogy a mi lovagunk tette el láb alól.

Sauramud!
A szokásos udvariaskodások helyett úgy gondoltam, figyelmeztetlek. Tudjuk, hogy I******-ben rejtőzöl, és az orkok is veled vannak. Azt is tudjuk, hogy birtokodban van az Egy Gyűrű. De megmondom neked őszintén, az utolsó Vándorok egyike vagyok, és tudjuk, hol vagy. Tudd meg, hogy nem rejtőzhetsz többé előlünk. Elmegyünk, hogy megmutassuk neked, mit is jelent gonosznak lenni. Szánalmas álcád többé nem védelmez meg.
Aláírás: az Utazó

Sauramud!
Annak dacára, egy e lap hasábjain megpróbáltál tiszteletreméltó módon viselkedni, az okosabb-vagyok-nálad elmés leveleid, és a névváltoztatás ellenére, kiderítettük igazi személyazonosságodat. Többé nem teszed bolonddá a népet, miközben a gonosznak munkálkodsz. Isengard nem véd meg ellenünk, sem a szedett-vetett ork bandád! Nem, tudjuk, hogy nálad van a Gyűrű, és elindultunk, hogy elvegyük tőled. Egy egyszerű névcsere nem téveszt meg minket. Készülj fel, ha tudsz.
Aláírás: Aragorn.

Drága Aragorn/Utazó/Stb!
Amióta átutaztam Középföldén, azóta majdnem hetente kapok ilyen leveleket. Emberek, ellenőrizzétek már le a nevet, címet és IQ-tokat, mielőtt postára adjátok ezeket a leveleket. Én nem az a fickó vagyok, akit kerestek! Igazán! Még az sem az én hibám volt, hogy egyáltalán jártam Középföldén! A lovag volt, aki félreolvasta a térképet (ennek egy egész története van, amit közölni fogok, ha igény lesz rá - és ha végre ki tudom dolgozni a fizetési rendszert a kiadóval). Az eset a félszerzet faluval baleset volt. Minden kalandozó kiirt egyszer egy falut utazásai során. Ami az "Egy Gyűrűt" illeti, amiről írtok, azt tartósan kölcsönkaptam a lovagtól (vagy valami hasonló) és biztos vagyok benne, hogy alkalomadtán vissza fogja követelni, ha vakaha is visszaemlékszik rá, mit is tett vele. Ja, és mi ez az "utolsó a Vándorok között" duma? Majdnem minden levél, amit a K.F-ről kapok, egy fickótól jön, aki azt állítja magáról, hogy az utolsó vándor/utolsóelőtti vándor/az utolsó vándorok egyike. Ugyan már, a vándorokból is tizenkettő egy tucat. Mi egy páron már keresztülmentünk a partimban, mielőtt eljutottunk ahhoz a példányhoz, ami nem lett megéve, agyonnyomva, vagy megsütve az első héten.

Kedves Sauramud!
Van egy kis gondom a famulusommal. Hmm, lehetséges, hogy mégsem olyan KIS gond ez. Biztosan megharagítottam egy nagyobb istenséget, vagy valami, mert amikor elmondtam a Famulusidézés varázslatot, egy óriás meztelencsiga jött elő. Tudom, hogy jól mondtam el a varázslatot, mivel az utasítások előttem voltak abban az időben, és újra is olvastam őket, hogy biztos legyek. Mire JÓ egy óriás meztelencsiga famulus? Nem úgy tűnik, mintha CSINÁLNA is valamit, csak követ mindenfelé és szép nyálkacsíkot hagy, hogy a szörnyek könnyebben követhessenek. Hallottam a vándort és a tolvajt arról motyogni a legutóbb, hogy legközelebb, ha beérünk a városba, vesznek egy zacskó sót. Mit tehetnék? Ezekhez a famulusokhoz nincs valami garancia? Nincsen egy hely, ahová elvihetném, és becserélhetném egy brownie-ra, vagy egy impre?
Aláírás: Csigás

Kedves Csigás!
Miért tűnik úgy, mintha az embereknek annyi problémája lenne a Famulusidézés varázslattal? Ha rajtam múlna, törölném az összes létező varázskönyvből, és ez szó szerint megfelezné a kérdések számát, amik ehhez a rovathoz beérkeznek. Egy tipikus levél így néz ki:
"Drága Sauramud!
A múltkor, amikor nem figyeltem, a tolvaj véletlenül leszúrta a famulusomat, és megfőzte ebédre..." A kérdésedre válaszolva, az óriás meztelencsiga EGYÁLTALÁN NEM JÓ SEMMIRE mint famulus - igazából a LEGTÖBB famulus nem jó semmire, mint famulus. Ha éppen nem hagynak a parti után nyálkacsíkot, hogy a világ üldözhessen a a hideg élelem közé csomagolt Bounty szeletért, akkor a válladon ülnek, és varjúszar csíkokat hagynak alegjobb varázslói köpenyed hátulján. És ez csak rosszabb lesz. NINCS rá mód, hogy egy famulust becserélj egy jobbra - amit kaptál, azt kell elviselned. Nem ölheted meg csak úgy, mivel ha megpróbálod, a sebpontjainak dupláját MARADANDÓAN elveszíted. Ó egek! Igazi szívás a kezdő varázslónak - ugyanúgy, mint amikor elküldenek balkezes tekercstartóért, vagy viaszból készült szénserpenyőért a tanoncságod első hetében.

Drága Sauramud!
Tuddod, én nemcsak levelt irok, de ojan mags és nemess embernk mint amijen tevagy. Éncsak egy szeginy igaz mondó harcolós vagyok (a barátajim ugyhívnak hogy, "IZom") aki meg vanelegedve azal ha beverhet egypár koponnyat es egy kist iszteletet kap érte (edig JOLL csináltam). Tudodd, mindenrenbe vót köztem ésa varászolósok között ésa csapatom a pokoljáró fickok közt a múlt hétig. Asztán edj valamijen fehir farks feltünt a tüzmellet, oszt adott a varázslósok nak egy könyvet, a cime a VARÁZSLOK MŰVESE TE vagy valamijen hasonlo. Azota nemnagyon keddvesek hozzank harcosikhoz, aszongyák hülyék vagyunk, meghogy alapíccsanak szövetségesség, vagy valami hasonló. Amikor tiltakoztunkk, aszonták, maraggyunk magunknak, és tiszteljük a Mágusokat, ahogy mostan ezek hívják magukat, ésa tiszteletlen ségnek hejje nem lehet a gondolatjaink között. Nemértettem én mindezeket a dolgokat. Eltudnád mondani, hogy térinthetném észre őket, hogy megint eggyütt legyünk, üssük a koponyákat, keresük a kincset és együtt jólérezzük, ahogy eddig vót.
Alírás: Öszezavart Izomfiju.

Drága Izomfiju!
Egy kérés általánosságban azokhoz a harcosokhoz, akik késztetést éreznek arra, hogy ebbe a rovatba írjanak tanácsért: KÉRLEK, először vedd rá a varázslót, hogy ellenőrizze az írásművedet, mielőtt bedobod a levelesládába. A gnóm helyesírásellenőrzőm holtan esett össze, amikor kibontotta ezt a levelet. Úgy tűnik, a varázslóitok (vagy Mágusok, ahogy most szeretik hívatni magukat) vétkeztek az utazó varázslók egyik alapvető pontja ellen. Soha ne idegesítsd fel feleslegesen a parti többi tagját, mert soha nem lehet tudni, mikor kell mögöttük elrejtőznöd. Csak azért, mert a harcos egy értéktelen szarcsomó a szemedben, ez nem jelenti azt, hogy úgy kell vele bánnod, mint valamivel, amit varázslói csizmáid talpáról kell letörölgetni. Színlelj tiszteletet, ha kell - ez a fiú egycsapásra megmentheti az életed (értsd: besétálhat helyetted egy olyan csapdába, amit egyébként nem vettél volna észre). Nyomd el azokat az ásításokat, amikor megpróbál lenyűgözni a kardtudásával. Bólints hamis megértéssel, amikor azon szomorkodik, hogy több mázsányi vértet kell viselnie, miközben te csinos kis köpenyekben és csúcsos süvegben szaladgálsz. Emlékezz, minden egyes nyílvessző, amelyet a harcos visel el, eggyel kevesebb neked célzott nyílvessző.

Legbölcsebb, Sauramud!
A múlt héten, amikor a bazárban sétáltam, rátaláltam arra, ami minden bizonnyal a legnagyobb felfedezés. Egy varázskönyv, ami elfér a tenyeremben! Csak egy fontot nyomott, és több varázslatot tartalmazhat, mint az én 25 fontos, 60 cm x 60 cm-s varázskönyvem!!! A boltos azt mondta, hogy ez egy másik világból származik, és egy "POSTED SCRIPTER PRINTER"-rel lett nyomtatva, bármi legyen is az, és csak 2500 aranyat kért!! Elképesztő! Még ajándék nagyító is járt hozzá, hogy el tudjam olvasni az aprócska írást! Duplán elképesztő! DE AZ ÉN BUTA DM-EM NEM ENGEDI, HOGY HASZNÁLJAM! AZT MONDTA, EZ ROMBOLJA AZ EGYENSÚLYT. MÉGIS, KIÉ EZ A VILÁG?! Sauramud, mit tegyek? Nincs a közelben egy szabad bérgyilkos?
Tanácsára várva: Robitus, a könyvhordozó.

Kedves Robitus!
Ajaj. Ha megnézed a kis csoda első borítójának belső oldalát, a "Readers Digest" nevet fogod látni. Kiadtak egy sorozat "kicsinyített" varázskönyvet, azzal az alapötlettel, hogy az átlagos varázskönyv információinak többsége rövidíthető, és a "fölösleges" illusztrációk elhagyhatók. Szerencsétlenségre némelyik információ, amit kihagyhatónak itéltetk, fontosabb, mint gondolták. Ha a "Tűzgolyó" varázslathoz lapozol, észreveheted, hogy kihagyták a szokásos figyelmeztetést arról, hogy ne használja zárt helyen. Azt is megfigyelheted, hogy a legtöbb használt példány szélei meg vannak pörkölődve.
A "POSTED SCRIPTER PRINTER", amről írtál, csak szemfényvesztés. Azt hiszem, amire utalsz, inkább a "POSTER SCRIPTURE PRINTER" (scripture=szent könyv -- KerGiz), amit a legtöbb templom használ a szent könyveik másolására. Ez a technika teszi lehetővé, hogy könnyedén lemásolhassák azokat a nagy betűket körülöttük a kis madárkákkal és virágokkal.
Ne légy olyan gyors a nagy varázskönyv előnyeinek megtagadásában. Nagyon sok haszna van egy nagy varázskönyvnek. Rájuk lehet állni, hogy elérd a legfelső polcon levő nehezen elérhető üvegcsét. Ha kifogysz a varázslatból, arra használhatod, hogy fejbekólintsd vele az orkokat. Egy óriási varázskönyv nagyszerű ajtókitámasztó, papírsúly, gördeszka-rámpa - rengeteg olyan dolog, amit egy puhafedelű kiadással nem lehet megcsinálni. És csak gondold el, milyen jól mutat az a szörnyeteg a kávézóasztalon, amikor hosszú, nehéz kalandozással eltöltött hónapok után hazatérsz!

Drága Sauramud, Varázslók Legnagyobbika!
Bár én nem harcos vagyok, nem varázsló, olyan tanácsra lenne szükségem, amit csak egy nagyhatalmú varázstudó tud megadni, mint amilyen Te vagy. Tudod, a játékosom egyike az "igazy szerepjátékos" típusnak, és 16-ot rakott az intelligenciámra. Még Varázslás képzettséget is vásárolt nekem. Azt hiszem, a tehetségem elvesződik, ha az egyetlen dolgom az életben, hogy kardot lóbáljak, és gyakran böfögjek; a többi harcossal elentétben én elég okos vagyok ahhoz, hogy ne akarjak a parti varázslójának ágyútölteléke lenni. Még a rovatodat is rendszeresen olvasom!
A gondom az, hogy GM azt mondja, nem vagyok _eléggé_ okos a kasztváltáshoz, és ember vagyok. Mit csináljak? Hogyan szerezhetném meg a velem utazó varázslók tiszteletét?
Tisztelettel: Identitás-Zavar.

Drága Identitás-Zavar!
A GM-ednek igaza van. Az a tény, hogy varázsló AKARSZ lenni, a bizonyíték arra, hogy nem vagy elég intelligens ahhoz, hogy varázsló legyél. Gyakori tévedés, hogy az emberek szabad akaratukból lesznek varázslók. ÁÁáááá! Nem igaz. Az emberek nagy kényszernek engedelmeskedve lesznek varázslók. "Semmi esetre sem, fiú, NEM fogod a 17-es intelligenciádat elvesztegetni egy tolvajra!" Mindenki tudja, hogy a varázslónak van a legpiszkosabb, leghálátlanabb munkája minden kalandozócsapatban. Úgy tűnik, az egész világ összefog ellened, ha varázsló vagy. Nem kaphatsz vértet, sem említésre méltó fegyvereket, lesz egy nagy halom bazi nagy könyved, amit az életed árán is védelmezned kell, és amelyek tönkremennek minden víz/tűz alapú csapda támadásánál (és mindig ez az az utolsó, amit a tolvaj már nem vesz észre) és végül, akkor mindjárt hordhatnál egy "ENGEM ÖLJETEK MEG ELŐSZÖR - ÉN VAGYOK A VARÁZSLÓ" táblát, mivel minden ellenfél, minden találkozáskor első látásra téged fog célbavenni, mint varázshasználót, teljesen mindegy, hogy csúcsos süvegben vagy-e vagy nem. Azt hiszed, ennél nem lehet rosszabb? Tegyük fel, lenn vagytok egy kazamatában, és elhasználtad a napi varázslatai legultolsóját is. A parti többi tagja beleegyezik abba, hogy visszavonulj pihenni és tanulni? Ébredj fel! A következő pillanatban mire feleszmélsz, legelöl vagy orkcsalinak, vagy a maradék csapdákat aktiválod három méteres botoddal! Semmi tisztelet a mágikus tudományok űzőinek!
Azt tanácsolom, hogy hagyj fel ezzel a botor kényszerképzeteddel, és légy megelégedve a szerepeddel, mint harcos. Ha a dolgok még elviselhetetlenebbé válnak, kutass fel egy varázslómestert, és fizess be egy "Hülyítővarázs"-ra. Ezáltal megtalálod a harcos karrierben a kielégülést, és *még mindig* a kardforgatók intellektuális elitjébe fogsz tartozni.

Ó, bölcs Sauramud!
Egyszer már írtam neked a parti tolvajával, Mog-gal kapcsolatban, aki úgy tűnik, azt gondolja, hogy pár varázslatom nemcsak hogy sérti az ő szakterületét, de több területen meg is haladja az ő képességei által elérhető maximumot. Természetesen teljes mértékben igaza van, de így is szükségünk van arra a hamis fickóra a csapdák kiváltásához.
Különben meg, próbáltam már megfélemlítéssel, fenyegetéssel és zsarolással, de semmi hatás, mivel Mog előhúzott a zsebéből valamit, ami nagyobb és gonoszabb volt, mint bármi, aminek a létezését elképzelhetőnek tartottam. Eltaláltad: a Tagsági Könyvét. Azt mondta, ha továbbra is háttérbe szorítom a tolvajok küzdőterén, szól a TolvajCéhnek (ami egész véletlenül egész jó viszonyban van a városban a Bérgyilkosok Céhével). Ez nem jó így. Kérlek, Bölcs Tudós, mondd el, mit tegyek?
Aláírás: Nincsen Becsületem a Tolvajok Előtt

Kedves NBTE!
A tolvajok túlságosan is nagyra törnek, amióta egy pár éve szervezetet alapítottak, és azt hiszik, egyes kalandozó feladatok elvégzése az ő istenadta joguk! Számtalan panaszukkal fordultak a Varázslócéh-hez ezekkel az észlelt szakterületüket ért sérelmekkel - mely állítólagos sérelmeket mi HATÁROZOTTAN VISSZAUTASÍTUNK. A Tolvajcéh és Varázslócéh közötti kapcsolat újabban meglehetősen feszült ahhoz, hogy ne vegyük komolyan. Minden bizonnyal a legutolsó eset a varázslóval, aki úgy követett el "öngyilkosságot", hogy mérget ivott, egy székhez kötözte magát, és kiugrott az ablakon (kétszer!) nem segített a kapcsolaton, sem az a "Bűzlő Felhő" levélbomba, amely némi zavart keltett (és egy pár áldozatot is szedett) a Tolvaj Céh Nagytermében. Azt tanácsolom, hogy hagyd a tolvajt, hagy élvezze egy pár jelentéktelen feladat elvégzését. amiben szakértőnek hiszi magát. Ne riadj vissza attól, hogy közöld vele: "Én megmondtam!" amikor elkerülhetetlenül elrontja a zárnyitást, vagy a falmászást. A többoldalról érkező nyomás is nagyon jól működik: magyarázd el a többi dühös partitagnak, hogy az az acélláda mindenképpen zárva kell maradjon, a benne levő kincs örökké elrejtve, mivel a tolvaj panaszt tett a céhénél, így a hasznos "Zárnyitás" varázslatod nem használhatod. Soha nem láttam még olyan papot, aki engedte volna egy egyszerű tolvajnak, hogy közé és az aranya közé álljon.

Sauramud Úrnak.
A nevem Bőbeszédű J. Diwittle, a Termények, Uradalmak, Nemesek Ügyvédi Társaságtól. Szerződést írtunk alá az SzKMTM-mel (Szövetség a Környezszennyező Mágikus Túlburjánzás Megakadályozására), hogy képviseljük őket az ügyben, miszerint meg kívánják akadályozni a nagyerejű támadó mágiák, mint például a tűzgolyó, indokolatlanul gyakori használatát. Tudomásomra jutott, hogy erőteljesen tanácsolja, hogy a varázslók minden szituációban támadó varázslatot használjanak, beleértve a fás területeket is. Amennyiben a jövőben nem korlátozza az ilyen tanácsok használatát (például, csak akkor használjon tűzgolyót, ha éghető anyagoktól megtisztította a környéket, és tűzoltószerkezet található a közelben), és kezd el alternatív varázslatokat ajánlani, mint például a "Ködfal", kénytelen leszek bírósági határozatot hozni a rovat megjelenése ellen.
Tisztelettel: Bőbeszédű J. Diwittle, a Termények, Uradalmak, Nemesek Ügyvédi Társaságtól, Fabarát Fuzsie, Druida és az SzKMTM vezetője képviseletében.

Tisztelt B.J.D.!
Sajnálattal ismerem be, hogy ön néhány kitűnő érvet hozott fel a levelében. Emberek, ne használjatok tűzgolyókat, hacsak nincs rá _feltétlenül_ szükség. Figyelem; csak TI akadályozhatjátok meg az erdőtüzet. Ha MUSZÁJ tűzgolyót mondani az erdőben, mindenképpen tisztítsátok meg a levelektől előbb a területet, hogy ne terjedjen tovább.
Tudom, hogy a tűzgolyó egy nagyon helyes támadó varázslat, de ne feledkezzetek el a többi hasonlóan tökös támadó varázslatról sem. Ne habozzatok a varázslatokat keverni, a nagyobb drámai hatás elérése érdekében! Amíg fontos az, hogy megégessük az orkokat, még fontosabb, hogy fenntartsuk azt a tiszteletet, ami a varázslás kivitelezőjének kijár. Mindig is élveztem a "Villámvarázst". Imádom az ózon illatát reggelente.

A Legbölcsebbnek a Bölcsek Között, a Leghatalmasabb harcos-ölőnek, a tolvajok fantazmális gyilkosának, annak a varázslónak, aki a leg...
Meglehetősen erős varázsló vagyok, ám egyetlen a partiban. Így az összes buta harcos, pap és tolvaj rám néz, amikor a mágikus tárgyak beazonosítására kerül a sor. Ez így nagyon jó, mert mondok nekik valamit, kiválasztom a jó dolgokat, aztán amikor minden olyan mágia (mint a tekercsek) amit senki más nem tud használni, fennmarad, akkor azokat is felveszem. Kuncogás, kuncogás... Az a gondom, hogy úgy érzem magam, mint egy kisérleti tengerimalac. Amikor találunk egy köpenyt, mindnyájan rám néznek, és akkor azt nekem fel kell vennem. Felveszem, és sutty! Mérgezett! Auuu! Aztán feltámasztanak, aztán később, nesze, Varázsló, tedd bele ezt a szkarabeuszt a zsákodba, nem szeretnék egy ilyen hatalmas varázstárgyat hordozni... ásás, ásás, fúrás, fúrás, a dolog feléled, és kieszi a szívemet. Így mégegyszer feltámasztanak.
Már elegem van ebből a szarból, szeretem megkapni a jó dolgokat, de a francba, nincs valami könnyebb módszer, mint például elbűbájolni a harcost, és felpróbálni rá a dolgokat?
Aláírás: Tengerimalac

Drága Tengerimalac!
Egy csomó érdekes dolgot felvetettél ebben a levélben, amelyeket érintettem már a múltban, de most újra megteszem.
Ki gyártja ezeket a hülye varázstárgyakat?
Mi a fenéért ülne le egy varázsló, hogy megtervezze ezeket a dolgokat? Csínytevésnek szánják, társaságba? Mindenkinek nyugodtan ülnie és nevetnie kell, amikor a háziasszony felveszi az ajándék diadémot, és az kiszívja az agyvelejét? Rengeteg időt, és mágiát elhasznál egy varázstárgy készítése, így nem bírom megérteni Józsit, a varázslót, aki egy nap azt mondja:
"Azt hiszem, csinálok egy szkarabeuszt, ami kieszi az emberek szívét." és aztán ezreket költ aranyban, és munkaórában, hogy megalkossa.
A problémádra: ajánlkozz, hogy elsőnek kipróbálsz minden varázstárgyat, de ragaszkodj hozzá, hogy megtarthass minden egyes tárgyat, amit kipróbáltál. Ha más nem, ez mindenképpen arra készteti a partitagokat, hogy kipróbálják a varázstárgyakat, mielőtt továbbadják neked (és remélhetőleg kiváltják a tárgy negatív hatásait, mint például a viselő szívének kievése, a nemi szervek felrobbanása).

Kedves Sauramud!
A tanácsadórovat 8. számában azt kérdezted, hogy vajon ki csinálja azokat a rossz varázstárgyakat, amelyek megmérgeznek, kieszik a szívedet, vagy még rosszabb. Meg vagyok lepve, hogy nem tudod. Csak azt tudom feltételezni, hogy annyira mestere vagy a szakmádnak, hogy soha nem esett meg, hogy egy varázstárgy ne úgy sikerüljön, ahogy eltervezted. Mások, mindamellett, nem ennyire szerencsések. Ezek a tárgyak akkor keletkeznek, amikor a varázsló vagy rossz alapanyagokat használ, vagy valahogy elvéti a varázslat szövegét. Mindenáron elkerüledő az olcsó alapanyagok használata, mivel ezeknek rendszerint van egy gyenge pontjuk, amely eltorzíja a belé helyezett varázslatot. Az eredményezett torzulás számos nemkívánatos mágikus hatást okozhat. A másik gond az ezüst és arany túlzott használata olyan varázslóknál, akik eladásra szánják a varázstárgyukat. Az ezüst és az arany nagyon jól mutat a tárgyakon, hogy őszinte legyek, de dem elég erősek ahhoz, hogy megtartsák a varázslatot, és az torzulást szenved, vagy a tárgy megsérül a varázslat elmondása után. A tárgykészítő varázsló ideális választása az adamantit, mivel jól néz ki, időtálló, erős, mégis könnyű. Fa tárgyak esetében a cédrus és a tölgy nagyszerű alapanyag, a fenyőfa viszont kerülendő. A köpenyeket legjobban gyapjúból szeretem.
Az elrontott varázslatok elsődleges okozója a félbeszakítás. Abszolút fontos, hogy a varázslónak legyenek szolgái, akik ügyelnek arra, hogy senki ne zavarja. Én személy szerint képes vagyok varázslás közben a a kopogásokat és beszédhangokat kiszűrni, de egyes bolondok megpróbálhatják megérinteni a tárgyat, amin épp dolgozol! Igen, minden bizonnyal meghalnak vagy megnyomorodnak, de ez csak egy sovány vigasz, amikor a gyönyörűséges tárgyad megsérül.
A felelősségteljes varázslók azonnal megsemmisítik azokat a tárgyakat, amelyek károsnak bizonyulnak. Vannak néhányan, viszont, akik kidobják a szemétbe, ahonnan kiszedheti egy öreg guberáló, és előbb-utóbb megtalálja az útját egy gyanútlan kalandozó kezébe.
Tisztelettel: Feledékeny Fyrand

Kedves Feledékeny Fyrand!
Nem bírom megérteni a varázslót, aki nekiül, hogy varázstárgyat készítsen (minden bizonnyal a falu főterére, ha annak a gyakoriságából indulunk ki, ahogyan ezek a varázslók megzavartnak tűnnek), beleöl ezernyi órát és aranyat, aztán spórol a hozzávaló anyagok minőségén. El bírom képzelni a jelenetet (a jelenet előfénylik, ahogy Sauramud elénk fesit a színpadias jelenetet);
- Varázsló (egy alaktalan, remegő darabkát feltartva): Ez az aranysárkány-gyomor egy kicsit gyanúsnak tűnik. Jó ez még?
- Ügyeskedő, olcsó boltos: Ó, igen! Természetesen! Csak a legjobb, legfrissebb komponensek kaphatók a Komponensek-Mindenkinek-Szuper-Diszkontunkban!
- Varázsló (hirtelen elfelejtve minden leckét, amit csak a VarázslóEgyetemen megtanult): Hát, _végül is_, féláron van, és ez nagyon fontos tényező, amikor egy háromezer arany költségű varázspálcát csinál az ember. És különben is, ha megtakarítok a komponenseken 30 aranyat, akkor a rézpálcát be tudom futtatni arannyal, hogy szebben nézzen ki, miután elvarázsoltam...
Miután egy szerkesztői üzenetet írtál, és nem kértél semmilyen tanácsot, én mégis adok egyet, csak hogy stílusos maradjak. Soha ne fogadj el fából készült rézpénzt, és ne bízd szerzetesekre a gyógyitalaidat.

Legdrágább Sauramud!
Legutóbbi számban meglehetősen vehemensen tiltakozol azon varázslók ellen, akik szórakoztató meglepetéseket készítenek a parti számára, mint példának okáért a szív-kievő szkarabeuszt. Határozottan vissza kell utasítanom az egyik megjegyzésed hangnemét, amelyben azt állítod, hogy a vér, verejték, és könnyek, amelyek ezen tárgyak tervezéséhez és elkészítéséhez szükségesek, hiábavalóak. Miért csináljuk? Hát, ott vannak például azok a kiegyenlítendő számlák. Engem azért fizetnek, hogy csapdákat és kellemetlen kis meglepetéseket állítsak fel azon parti számára, amelyik a főnököm kastélyát akarja kifosztani, és nem az ÉN hibám, ami velük történik! Épp a minap történt, a Báróval kávéztam, (a Piszkos Trükkök Kutatásba való befektetését beszéltük meg) amikor az a hatalmas ordítás volt a kincstár felől. A báró felkiáltott, hogy "MI VOLT EZ!!" amire azt válaszoltam: dolgozik az adóba fizetett aranya, Uram, úgy tűnik, valaki épp most találta meg az én 'Necco Őrültséget okozó Ostyája'-mat. Tudja, MENNYIBE KERÜLNEK errefelé 'Neco Ostyái'? Én azt is szórakoztatónak találtam, amikor az orkok kifosztották a Fegyvertárat. Azonnal elkezdték felpróbálgatni a cuccokat, főleg azokat a gyönyörű, fényes sisakokat! HOPPÁ!! Gyönyörű, Fényes Amnéziaokozó Sisakokat! Es mit szólsz az Enuresis Kardjához? Tudod, ágybavizelés? És még folytathatnám... és folytatom is! Vannak még a
(Sauramud: Nem lett volna szükséges elmagyaráznod azt az utolsót - NEKEM 17+ intelligenciám van. És NAGYON ismerős nekem az enuresis, azokból az időkből, amikor egy bizonyos lovaggal utaztam.)
a kétélű fegyver típusúak, mint a Dombi Óriás Erőt Adó / Intelligenciát Szájtáti Nyáladzó Idióta Szintre Csökkentő Varázsital. A Kibírhatatlan Viszketés a Hát Közepén / Epilepsziás Rohamok Lándzsája (a francba azzal a viszketéssel, használom a lándzsát... AÚÚ!) És mit szólsz a Hihetetlen Beképzeltség Köpenyéhez (úristen, milyen jó vagyok, mit nézel? Engem? Meg bírom érteni.). Vagy az Érzékeny Testtájakat Megtámadó Bőrnadrág? Vagy esetleg az Visszatarthatatlan és Véletlenszerű Szellentés Átkozott, Levehetelen Gyűrűje? (A báró fivére NEM értékelte ezt az utóbbit, amikor vidámságszerető bátyja (a főnököm) összecserélte a jeggyűrűjével). És ki felejtené el a Felrobbanó Fejek Sisakját? Vagy a Saját Nemiszervet Levágó Kardot? Vagy az Inkontinencia Karpántját? Az egyik kedvencem (saját tehetségem munkájának tartom) a Vakság / Vakrémület a Sötéttől Gyűrűjét. Egy nagyon kellemetlen darab, amit az utonálló trollok ellen találtam ki, (hát, MÁR CSAK az útonálltak) a Testfolyadékokat Savvá Változtató Aranypénz. Ismertem egy vándort arrafelé, aki megtette (megették a feleségét) hogy szétszórja ezeket az aranyakat a trollok csapásai környékén. Azt hiszem, nagyon szépen robbantak fel. Aztán ott volt még... ó, a Patkányokra, vége az ebédidőnek, vissza kell menni dolgozni, patkányok, patkányok... hmm... hogy nézne ki az Öv, Melynek Hatására Patkányok Eszik Ki Az Útjukat a Torkodból? Néha még én is meglepődöm saját magamon...
- Jack Palance
- "Szauron? A ládámban különb varázslókból is vannak darabkák."

Drága Őrjöngő Elmebeteg!
Te egy beteg - nem szeretném itt azt a szót használni, hogy "varázsló" - személy. Nem lennék meglepve, hogyha te lennél a felelős a szörnyű Szerzeteseket Táncoltató Csizmákért, amelyeket egy szerzetes barátom fedezett fel egyik kirándulása alklmával. Nehezen lehet megbocsátani annak, aki olcsó szívatós tárgyakat csinál amikor csinálhatna olyan tárgyakat, amikkel segítene megmenteni a bőrét az átlagos, őszinte, túlhajszolt, alulértékelt, állandóan veszélyben levő mivel NEM VISELHET VÉRTET ÉS CSAK 4 SEBPONTJA VAN ELSŐ SZINTEN varázslónak. Mit szólnál a Varázslók Megbecsülésének Bunkósbotjához, amivel a parti varázslója fejbe tudja verni a NAGY, büdös, röfögő harcosokat, amikor azok az utolsó varázslat elmondása után haszontalansággal vádolják őket? És hogy hangzik a Varázsló Elmenekülésének Csizmája, ami lehetővé teszi a mágiahasználónak, hogy _igazán gyorsan_ elszaladjon a kellemetlen, nyáladzó varázslóevő szörnyek hada elől, amelyek épp most hatástalanították a parti többi tagját? Milliónyi HASZNOS varézstárgyat ki tudok gondolni, amelyek SOKKAL TÖBBET ÉRNEK, mint egy halom hülye trükkös tárgy - és mindezek tetejébe, nem pont ez a lényege a varázstárgy készítésnek?

Kedves Sauramud!
Van egy gondom, amiben remélem, te tudsz majd segíteni. Nagy aggódással tölt el, és eddig semmilyen más tanácsforrás nem bizonyult hasznosnak. Körülbelül egy hónappal ezelőtt kezdődött, amikor Cuomathen könyvtárában kutattam valami után. A könyvtár egyik kevésbé használt területét fedeztem épp fel, amikor rábukkantam egy meglehetősen öreg, ritkán használt ajtóra. Győzött a kíváncsiságom - a zár megadta magát az Ajtónyitó Varázsomnak - és bejutottam az ajtó mögötti szobába. Valami különös volt a szobában - nem tudtam meghatározni, hogy pontosan mi, csak valahogy valami "nem stimmelt". A szobában levő egyetlen bútor egy faragott tölgyfa állvány volt, amely egy nagyméretű, kézzel írott könyvet tartott.
Győzött a kíváncsiságom, kinyitottam, és találomra elolvastam egy pár oldalt. Hogy mi állt rajtuk, nem tudom elmondani, mivel nem emlékszem rá, viszont eléggé szörnyűséges volt, hogy ordítva szaladjak ki a szobából, és az egész könyvtárból, megfogadva, hogy soha többé nem térek vissza.
Ettől a naptól kezdtek "azok" érdeklődni irántam. Látom őket különös sarkok mögül kukucskálni, de amikor jobban odanézek, már soha nincsenek ott. "Azok" beszélnek hozzám az álmaimban, de amit mondanak, annyira szörnyűséges, hogy amikor felébredek, nem emlékszem rá, hogy mit mondtak. "Azok" elkezdtek érdeklődni a társaim iránt is, hárman titokzatos módon meggyilkoltak, olyanformán, amelyről még beszélni is szörnyű. A többi partitag már bizalmatlanul tekintget rám, mintha rám gyanakodnának.
Két éjszakával ezelőtt zöld, pikkelyes kiütés jelent meg a mellkasomon és a hátamon, és azóta a kezeimre is kezd átterjedni. Már megpróbáltam a Gyógyítás varázslatokat és az Ördögűzést, ám sikertelenül. Még a II. Isten egy magasrangú papjával is konzultáltam, az eredmények egyáltalán nem kielégítőek. Kikergetett a templomból, és azóta messzi földre távozott.
Visszamentem a könyvtárba, de nem találom azt az öreg ajtót, bármennyire is keresem. Mintha soha nem létezett volna.
Segíts, Sauramud, te vagy az egyetlen reményem.
Aláírás: Reménytelen.

Kedves Reménytelen (sic)!
Micsoda érdekes kérdés. Nekem is ugyanez a gondom volt a könyvtárszobám ajtajának megtalálásával egy a városban ivással töltött éjszaka után. Mint a te esetedben, úgy tűnt, mintha az ajtó soha nem létezett volna. Csak később jöttem rá, hogy azért, mert rossz varázslótoronyba mentem be. A tulajdonos nem volt túlságosan jókedvében, amikor hazaérve ott talált, különösen amikor felfedezte, hogy valahogy sikerült rábukkannom a rejtett italos-szekrényére, és meglehetősen előrehaladtam a legjobb whiskey-je fogyasztásában. Örömmel jelenthetem, hogy az esetet sikerült civilizált hangnemben megoldani, és jelenleg nagyon jó barátok vagyunk, cserélgetjük a varázslatkomponenseket és kölcsönadjuk egymásnak a famulusainkat, ha a szükség azt kívánja. Ez is azt mutatja, hogy nincs olyan súlyos probléma, amit egy jó whiskey-vel nem lehet megoldani. Nem izgulnék nagyon azon, hogy kizavartak a templomból, nekem is többször menekülnöm kellett onnan. Egy egészséges adomány rendszerint felmelegíti a jó viszonyt. A kiütésekre azt javaslom, próbálj ki egy aloe tartalmú hidratáló krémet. Egy ismerős lovag esküszik rá, amikor a túl sok úton töltött nap után kiszárad a bőre. Azt is állítja, hogy ez segít neki megtartani kisfiús arcát és 17-es karizmáját. "Azok" ügyében pedig, akik téged figyelnek, ajánlom, hogy olvasd el még egyszer az ivásról szóló első bekezdést. Én is láttam már "azokat" figyelni egy alkalommal, de reggel csak felvakarom a pofámat a könyvtárszoba padlójáról, aztán megyek a dolgomra.

Drága Sauramud!
Az egyik alkalommal egy pár emberrel utaztam együtt (főleg harcosokkal, az Isten sebesülés-elnyelőivel), amikor egy haramiabanda bekerített minket. Gyorsan felhasználtam a varázslatkészletemet - kivéve nagy büszkeségemet - Nahal Vakmerő Varázslatát. Aztán bevetettem ezt is, és azóta a legnagyobb és legerősebb harcos nyuszi-lábaival mindig rám ugrik, és leteper, akárhányszor varázsolni próbálok. Kezd már NAGYON zavaró lenni a dolog. Mit tehetnék?
Aláírás: Kaotikus Károly

Drága Károly!
Mindig, amikor föléd ugrál, nézz vágyakozón a lábaira, és gondolkozz azon, hogy mennyi szerncsét fog hozni, ha levágod - lehetőleg akkor, amikor a többek alszanak - és a nyakadba akasztod. Ha ez nem nyugtatja le, érvelj a pozitívumokkal. Mondd meg neki, mennyire szerencsés, hogy nyúllábai vannak, és nem gőtefeje (kerüld annak a megemlítését, hogy esze viszont annyi van, mint a gőtének). Vezesd rá, hogy észrevegye, hogy az új lábai _jobbak_ mint a régiek, mivel ezekkel szó szerint UGORHAT a védelmedre, amíg te az ellenfelek támadó varázslatokkal való lesújtásával vagy elfoglalva. Ne felejtsétek el, kedves varázslótársaim, hogy nektek meg van hozzá az intelligenciátok, hogy ezeket a kis problémákat az előnyötökre fordítsátok. Említsd meg mellesleg, hogy a Nahal Vakmerő Varázslata az utolsó elkeseredésed esetén alkalmazott védelmi varázslat, és ha mindannyian a segítségedre siettek volna a harcban, valószínűleg el sem kellett volna mondanod. Mondogasd neki folyamatosan, hogy dolgozol a visszaváltoztatásán, annyira, hogy még több pihenést igényelsz éjszakánként, és elképzelhető, hogy nem tudsz őrt állni, és be fog ugrani helyetted. A lehetőségek határtalanok.

Hittestvéremnek, Sauramudnak.
Egad Val-Harek vagyok. Örömmel látom, hogy jól megy a sorod. Én hírnevet és tornyot szereztem magamnak itt Sensak városában. A pillanatnyi gond az, hogy társultam egy parti "kalandozóval", akik leginkább a taktikai gondolkodásban alulfejlettek mintaképének tekinthetők. Nincs igazi csapatszellem, sem egy erőskezű vezető, aki visszatartaná őket attól, hogy véletlenül megöljék egymást. Általában nem szeretem elvállalni a vezetést, mivel mindannyian tudjuk, hogy ezzel a szíved fölé rögtön koncentrikus körök rajzolódnak. Másrészt, ha otthagyom őket, biztosan meghalnak, és ezt nem akarom, mert ez rontaná a hírnevemet. Természetesen finoman tudom irányítani a tetteiket, de az túl nagy munka. Mit javasolsz?
Aláírás: Egad Val-Harek, Sensak Rózsaszín Varázslója.

Kedves Egad!
A vezetők köpenye nem olyan kockázatos, amennyire te gondolod. Úgy tűnik, itt van egy félreértés a "vezess tettekkel" elv körül, ahol én mindig is a "vezess tétlenséggel" iskolába tartoztam. Meg kell tanulnod földbe gyökereztetni a lábaidat, és addig nem mozdulni, amíg a partinak nincs egy logikus terve. Visszatartani a lélegzetet és toppantani a lábaddal rendszerint hatásos közvetítője az akaratodnak a parti harcosaival szemben. A jó vezető tudja, mikor kell azt mondani: "NEM! NEM, NEM ÉS NEM!" Mint a parti vezetőjére, gyakran a varázslóra marad, hogy azt mondja: "Nem fogjuk megtámadni azt az ötven trollt, és ez VÉGLEGES!" A parti vezetői szerep elvállalásának másik nagy előnye, hogy te beszélhetsz a kényes helyzetekben. Nincs annál rosszabb, amikor a parti izomembere magyaráz egy félreérthető helyzetet egy dühös őrnek, aki mögött a város mobil ballistája felhúzva és a varázsló mellkalsa felé mutatva várakozik, és a legjobb, amivel ki tud rukkolni az, hogy "Izé. Megöltük a herceget és a teljes kiséretét, ez igaz. Hmm, hmm. De nem tudtuk volna, ha a varázslónk ottan nem altatta volna el őket az első körben." Az ilyen helyzetekben azt javaslom, hogy legyen egy speciális titkos kódotok, amivel a partinak tudatod a parancsaidat. A fenti szituációban az én szokásos kódom egy sereg varázslövedék volt egyenest a lovag fejébe, hogy rosszallásomat kifejezzem.

Szevasz, Sauramud, vén csataló!
Hogy vagy? Egy kicsit gyengültek a térdeid, merevedik a hátad, és néha elfelejted berakni reggel a protézisedet, fogadni merek - "Nafon nehéf egy tűfgolyóf úf elmondani...". Emlékszel még rám? A jó öreg Richard Charmyon III. (Rich & Charming - Gazdag és jóképű -- szóvicc, KerGiz) az akadémián eltöltött szép napokból. Még mindig arra a csodálatos boszorkára gondolsz, akire mindketten rávetettük a szemünket (és a kristálygömbjeinket)? Hát, ilyen az élet, haver - az én külsőm már akkor is verte a te külsődet. Rengeteget tudnék még beszélni a régi szép időkről, de nem ez az oka annak, hogy írok. Tudod, épp most találtam rá erre a te cuki "tanácsadórovatodra", ebben a Varázslók Hetibaja, vagy hogyishívjákban, és azt mondtam magamnak: "Szaramud, öreg csataló, nem csinálja olyan rosszul, de egy IGAZI varázsló, mint amilyen én vagyok, fel tudná hozni a színvonalát ennek a tanácsadóüzletnek." Szóval mi lenne, ha továbbállnál, és hagynád, hogy egy fiatalabb (3 hónappal, 2 nappal és 7 órával) átvenné az üzletet. Ha kell valami, amivel visszatarthatod a szenilitásodat, lehet, hogy tudok adni valami egyszerű papírmunkát.
Igazán szeretnék erről valahol ebéd közben beszélni veled, de abszolút UTÁLOK a kajám között üvegcserepeket keresgélni. Úgyhogy csak üzend meg a választ - visszavonulás ideje, nyugdíjfeltételek - a cuki kis rovatodban.
Aláírás: Az Utódod

Drága Utódom!
Nem is _hiszem el_ hogy még mindig élsz! Azt hittem, az első kalandod alkalmával megettek a koboldok! Ugyanolyan kedves és szellemes, mint valaha. Még mindig mozgatod a szádat, amikor a varázskönyvet olvasod? Olvasóim, talán ide kívánkozik egy kis történelem: első napjaimban az akadémián én és egy pár tanonc barátom egy kis ivószünetre mentünk két vizsga között, és akkor határoztuk el, hogy egy kis ártatlan tréfát követünk el a helyi tökfejek egyikén. Megkerestük a legostobább parasztot, akit csak találtunk (ameddig csak el tudtunk sétálni) és meggyőztük, hogy a "varázslók jele"-t hordozza. Minden bizonnyal nagyon meggyőzőek lehettünk, mert másnap bekopogtatott az iskola ajtaján, tisztára borotválva és türelmetlenül, hogy "igazi" varázslót csináljunk belőle. Megkíméllek a borzalmas részletektől, elégedjünk meg azzal, hogy ő volt az iskola történetében az egyetlen hallgató, akinek a "Gesztikuláció 101" vizsgát 5 alkalommal kellett megismételnie. Amikor már úgy tűnt, hogy ő lesz az egyetlen varázsló, aki visszavonul, mielőtt befejezi a tanulmányait, érkezett egy parti, amely eléggé elkeseredett (és szegény) volt ahhoz, hogy bevegye az első varázslóutánzatot, akire ránézett, egy kobold-irtó expedícióba. Tekintve, hogy a levele krétával lett írva, és egy kobold kézbesítette, amondó vagyok, hogy minden bizonnyal nagy ember lett az északi kobold közösségekben, valószínűleg egy pár rézért eladta a partiját, hogy így "a koboldok nagy varázslója" legyen, amiről mi egy kevesett hallottunk. Gondold meg, ha hatalmasnak akarsz látszani, csak koboldokkal kell mutatkoznod. Persze, egy átlag kobold erősebb, mint egy kezdő varázsló, de ott van az a nagyszerű "Meglökés" varázslat, a jó öreg Charmyon, a Koboldok ura tarsolyában. Ohh, Mágia.

Kedves Sauramud!
Tudom, hogy aztat mondtad, hogy valaki varászlóval elkel ovlastatni eztet levelet, mijelött feladtam vona neked. De azabaj, hogy engemet nem szeretnek többet, mivel elolvazsták aztat a választ amit a _Varázsolók Heti Lapjába_ írtál (a barátom, Csusszanó, kőccsön vette tölük, amig aluttak, és én lemásoltam a válaszot a kérdésemre.
Hogy hajól értetem amit irtál a válaszba, jól kéne minket tartani, de nemazért, mer szeretnek, hanem mer mi jók vagyunk pajzsának. Nemhiszem, hogy ez jó, hogy aztmondtad nekik, nemvagyunk mi buta állatok. Szoval, ha megakarod mutatnyi, hogy becsületes ember vagy, akkor NEKEMNEK mondjad el, micsináljak, hogy a varázsolók megint jolbánjanak velem. Ésha nem válaszolsz erre a témára megint, akkor elmondom mindenkinek a világban, micsináltál fijatal korodba - vanegy törpe akit ismerek, nagyonjól emlékszikhogy kelet téged kimenekiteni az Imrimalys városból, amikor rátetted a kezedet a városvezetö lányára.
Aláírás: Felháborodott Izom

Kedves Kisagyú Izom!
Egyet kell hogy értsek a figyelemre méltó válaszoddal az előző leveledre adott hülye (igen, az) válaszomra. Meglehetősen igazad van, arra utasítottam a varázslókat, hogy bánjanak veled jól, de NEM mondtam nekik azt, hogy nem szerethetnek. Azt hiszem, hogy szeretniük _kell_, és azzal a tisztelettel kell veled bánniuk, amire úgy gondolják, hogy érdemes vagy. Nem venném túlságosan személyesen a szavaikat, vagy a tetteiket. Csak azért, mert úgy bánnak veled, mintha értéktelen lennél, az nem jelenti azt, hogy nem értékelik, hogy ott vagy elöl, felfogod a sebzéseket és kiváltod a csúnya csapdákat. Azt hiszem, hogy a harcosoknak a nemes céljaikkal több megbecsülést kellene kapniuk a parti varázslóitól. El kellene különítenünk három napot az évből, és kinevezni a "Legyünk-Rendesek-A-Harcosokkal-Az-Ésszerűség-Határain-Belül Hétnek." Az én tapasztalataim szerint néhány harcos majdnem értelmes!

Drága Sauramud, akinem a bölcsessége gyöngy lesz a partim tagjainak szemében,
Van egy kis problémám: valamiféle keveredése a tisztelet hiányának és egy kezdődő szenvedélybetegségnek. Amióta elkezdtem varázslói pályafutásomat, vadászom (teljesen reménytelenül) egy Elmozdulás Köpenyére. Mostanra, még a nem is értelmes törpe harcosok (ellentét, tudom!) is kezdik kapisgálni, mit is keresek!!! A gond az, hogy a parti többi tagja folyamatosan ugrat, mindig azt színlelik, hogy találtak egyet az egyik ellenfélen, stb. Az életem nagyon nehéz volt, nem sokkal ezelőttig, amikor is a gnóm illuzionista elhagyott minket (saját gőzében, ha szabad hozzátennem). Kezdett irritálni, olyan illúziókat mondott, amikkel az ellenfelek nem ott voltak, ahol mi ütöttük őket.
Ez volt az pillanat, amikor a tolvaj és a pap megértette, hogy ez a tárgy jó lehet: attól tartok, hogy amikor találunk egyet, nem lehet az enyém! (Nem hiszem, hogy a törpék megértenék, hogy mire jó ez nekik: nem tudják megenni, meginni, megölni, úgyhogy nincs is helye a világképükben).
Végül is oda jutottam, hogy kénytelen vagyok felpróbálni minden mágikus köpenyt, amit találok: ez számos sérülést okozott már nekem! Ki volt az az elmebeteg, aki kigondolta a köpenyek mérgezését? Eddig két életembe került a dolog; de ha véletlenül elmegyek egy mágikus köpeny mellett, lehetséges, hogy éppen így nem jutok hozzá ahhoz, amit szeretnék! Hogy még kellemetlenebb legyen a helyzet, a törpék csak röhögnek rajtam, amikor csépelnek, hogy teszteljék az aktuálisan kipróbáláson rajtam levő köpeny hatását.
Mit tehetnék? Még nem találkoztam eladó Elmozdulás Köpenyét, és kezdek belebetegedni és belefáradni a törpék ütéseibe, és még nem vagyok elég hatalmas ahhoz, hogy én gyártsak egyet...
Aláírás: Reménytelenül Keresek egy Köpenyt, Presteria

Drága RKK!
A köpenyek egy ideig nagyon hasznosak, de az Elmozdulás Köpenyei túlértékeltek és nem érdemes értük az életed veszélyeztetni. Ha már egyszer felvetted, soha nem veheted le az Elmozdulás Köpenyét, mert ha leveszed, soha többet nem találod meg. Nekem volt egy ilyenem egyszer, de az átkozott dolog állandóan elveszett. Akárhányszor levetettem (úszni, fürödni menve, stb.) és utána visszamentem érte, soha nem pontosan ott volt, ahol hagytam! Inkább Elveszés Köpenyének kellene hívni, abból kiindulva, hogy hányszor vész el. Még ha jól látható helyen is van, csak próbáld meg gyorsan megfogni, ha sietősen kell felöltözködnöd - hoppá! "Sitty, Sutty!" - hatolnak be védtelen varázslói testedbe az ork pengék, miközben megpróbálod meghatározni, _pontosan_ hol van az az átkozott köpeny! Az a varázsló, aki elég közel van a közelharchoz, ahhoz, hogy a köpeny védelmező képességére kell számítania, nem használja ki teljesen előnyére a parti harcosait. Ajánlom a témában hamarosan megjelenő könyvemet "A parti harcosainak előnyös elhelyezése (avagy: Haladási Sorrend, Tény, vagy Kitaláció?)"

Kedves Sauramud!
Nemrégiben szereztem meg a képességet, amivel lehetséges, hogy művelni tudom majd azt a fajta varázstudományt, amivel démonokat és ördögöket lehet idézni. De erről szeretnék tanácsot kérni. Először is, érdemes egyáltalán ezt a fajta mágiát kipróbálni? Annak az izgalma, hogy lesz egy saját démonod, aki csak téged szolgál, _valóban_ megéri? Eléggé öngyilkos vállalkozásnak tűnik - de a haszon lehet, hogy megéri a kockázatot. Egy olyan tapasztalt varázsló, mint te, biztosan mindent tud a témáról. Mit tudsz erről mondani? Másodszor pedig úgy tűnik, hogy hogy valamely nagyhatalmú égi hatalom kitörölte a "démon" és "ördög" szavakat a világ összes varázskönyvének varázslatleírásaiból. Egyáltalán lehetséges még a szarvas lényeknek az idézése, vagy nem? Azt hiszem, valahol ezen a világon _kell_ legyen egy könyv, amely tartalmazza azokat az utalásokat és varázslatokat, amelyekkel gonosz lényeket lehet a létsíkra hívni, de hol a @$&%#*!-ban van? Bármilyen segítséget nagyon értékelnék.
Aláírás: Nem Evilágért Sóvárgok

Kedves NES!
Ne tévesszen meg a "D" betűs szavak kihagyása a varázslatleírásokból, ugyanazokat a lényeket idézed, függetlenül attól, mi a "politikailag korrekt" nevük. A nevek csak azért változtak, mert ezeknek az - entitásoknak - a régebbi leírása általában elrettentette a varázslókat a varázslatok elmondásától. Nem hinném, hogy bárki is elrettentésre szorulna. Nekem van egy személyes elvem, hogy soha ne idézz semmit, aminek a sebpontja tízszerese a te maximális sebpontodnak (nem mintha emlékeznék rá, mikor voltam utoljára maxon - mindenki tudja, hogy egy egyszerű papírvágó kés is lesebzi a legtöbb varázslót fele sebpontra!) Ha _mindenképpen_ ragaszkodsz az idézéshez más létsíkról, akkor azt javaslom, olvasd el attól az Abdul gyerektől a Necro-tudodmicsoda-ikont. Ha ettől sem őrülsz meg, akkor próbáld Orcus-tól a "101 Recept volt Varázslóknak"-t. Amennyire engem érdekel, azokat a démonokat, amelyeket érdemes volna megidézni, már nem éri meg a kockázatot megidézni.

Üdvözöllek, Ó, Hatalmas Sauramud!
Eredetileg Távolkeletről való vagyok, csak most nyugaton rekedtem egy kisebb démon csalárd trükkjei folytán. Azt kell mondanom, már nem bánom annyira, mint eredetileg, mivel itt van néhány nagyon kényelmes dolog (mint például a Varázslók Tanácsadó Rovata, a buta harcosok akikkel rendelkezni lehet, és a szőke nők). Azonban, most szembekerültem egy meglehetősen nagy problémával, és ez az, ami miatt most tekercset kellett írnom neked. Miután idekerültem, csatlakoztam egy (majdnem)tisztességes kalandozó partihoz, ami teljesen normálisnak tűnt, végülis, könnyen megkapod amit akarsz, ha a parti többsége harcos. Mostanában, ezek a közrendűek már az idegeimre mennek. Tudod, én egy meglehetősen magas szintű Wu Jen/Ninja vagyok, és szeretem, hogy ha van egy kis időm magánéletre is. Korábban, amikor meg-orgyilkoltam valami kisebb nemest vagy idióta futárt, ki- és be tudtam osonni egy pár órára, anélkül, hogy bárki felfedezett és azonosított volna. Szerencsétlenségemre, úgy tűnik, mintha az egész csapat énrám akaszkodott volna. Először azzal a kis hülye tolvajjal kezdődött. Rájött, hogy a célpontjaink elkezdtek hamarabb halni, mielőtt alkalma lenne a sötétben hátbaszúrni őket (szokás szerint én voltam az) és nagyon féltékeny lett. Aztán megkereste ezzel a papot, aki rájött, hogy túl lassan lépek szintet. Mostanra úgy tűnik, mindenki tudja (mondj egy papnak egy titkot, és mindenki tudni fogja) hogy valami van velem. Egy ideig el tudtam őket kábítani valami Keleti mellébeszéléssel, de ez csak ideig-óráig működik. Kellemetlen lenne, ha mindannyiukat meg kellene ölnöm miközben alszanak, de ezt fogom tenni, ha úgy látom, rájöttek. Inkább az ő haláluk, mint az én hírnevem csorbuljon. Szóval, mit tegyek?
Arigato: Yushi Wakazi

Drága Yushi!
"Kellemetlen lenne, ha mindannyiukat meg kellene ölnöm miközben alszanak, de ezt fogom tenni, ha úgy látom, rájöttek. Inkább az ő haláluk, mint az én hírnevem csorbuljon." Hogyan? Attól tartok, ezen a ponton nem támogathatlak. Miért kellene megölni a barátaidat, csak azért mert rájöttek, hogy sokkal magasabb szintű vagy és ők csak kutyaszarok a te jelenlétedben? Hol a "hírnév" a barátok álmukban történő megölésében? A legtöbb varázsló _ölne_ (bár úgy tűnik, te ezt nagyon is szó szerint érted) hogy a te hatalmi helyedben lehessen. Másrészről, miért törsz ki, és kockáztatod saját magad, hogy megöld a célpontokat, mielőtt a parti többi tagja még egy nyílvesszőt sem tud ellőni? Ez egyszerűen értelmetlen, és hülyeség. Ez nem nem egy varázslóhoz, hanem egy olcsójános bérgyilkoshoz méltó cseledkedet, akinek egy pár arany alamizsna esik le ezért a város rosszabbik felén. Komolyodj meg, és hallgasd meg hogy csináljuk mi ilyen esetekben: a harcosok és a pszeudo-harcosok (lovag, vándor, stb.) álljanak fel közted és a nagy ronda szörnyek között, a papok álljanak mögéjük és mondjanak gyógyító varázslatokat, és lépjenek előre, hogy kitöltsék a lyukakat közötted és a nagy ronda szörnyek között, a tolvajok lopakodjanak közelebb és próbálják meg hasznossá tenni magukat egy pár tőr eldobásával és a leterített ellenfelek torkának elvágásával, egészen addig, amiíg a nagy ronda szörnyek halottak, mert akkor már arra kellenek, hogy tisztítsák meg a terepet a csapdáktól és a záraktól a kincsig, az esetleges szerzetesek hadonászása a szívderítő látványon kívül néhány olyan lövést is elháríthat, ami eredetileg a te irányodba ment volna.

Kedves Sauramud!
A legutóbb, amikor a mester tükrét fényesítettem, a végtelenen és egyéb exotikus dolgokon tűnődtem a n. alkalommal, amikor egy nagy filozófiai jelentősségű kérdés jutott eszembe. Hallván egészséges életszemléletedről és filozófiai jártasságodról, úgy döntöttem, hogy Becses Személyed elé tárom a kérdést: "Ha a vámpíroknak nincs tükörképük, viszont mindig makulátlanul ápoltnak tűnnek (lásd bármely TSR Ravenloft kiadvány borítóját) akkor hogyan teszik fel az esti sminkjükre Maybeleed NightShade muskcara-t és az Eau de Hemogoblint, hogy a legelőnyösebb arcukat nyújtsák, ha esetleg nem várt kalandozók bukkannak fel vacsorára?"
Túlkoros inas és alliteráló tanonc társaim valószínűleg vidámulnak villámgyors válaszodra.
Aláírás: Mr. Kettőskasztú, Ablakmosó és Nagyhatalmú Varázsló

Kedves KANV!
Én és a legtöbb (még életben levő) varázsló általában elkerüljük a vámpírokat - és én nem tekintem az "élőhalott" varázslókat élőnek. A közhiedelemmel ellentétben a vámpír _nem_ mindig tökéletesen ápolt. Amikor a vámpír először kiemelkedik a este koporsójából, olyan ápolatlan és kócos, mint amilyen mogorva. Csak azért, mert még senki nem _élte túl_ az ápolatlan vámpírral való találkozást, ez nem jelenti azt, hogy ilyen nincs. Ez az egész "jólápolt vámpír" dolog csak egy mítosz, amit a vámpírok találtak ki.

Drága Sauramud!
Légy szíves, szólj egy pár szót azokhoz a szegény illuzionistákhoz, akik mellőzve és elhagyatva érzik magukat az "új világrendszer" által, amiről mostanában olyan sokat látunk és hallunk. Mi ez a hülyeség egyébként is a specializációval? Mostanában már nem is futhatunk össze egy igazi illuzionistával, csak varázslókkal, akik illuzionistának (vagy nekromantának, tűzmágusnak, idézőnek) álcázzák magukat. Hogy élhet meg egy szegény gnóm mint illuzionista manapság?
Aláírás: Illúzióit Vesztett

Drága Illúzióit Vesztett!
Hogy? Nem szállt meg semmi, hogy valami jót mondjak az illuzionistákról! Úgy nézek ki, mint egy agyatlan töklámpa? Jó hogy megszabadultunk az illuzionistáktól, azt mondom - és a többi gyengécske varázslójelölttől is! Az egyetlen ok, hogy voltak illuzionisták, mivel a gnómok nem nyerhettek felvételt a Varázslók Céhébe (emögött egy egészen hosszú történet áll, aminek a részleteibe most inkább nem mennék bele) és ezért elkezdték a saját szervezetüket megalapítani. És még ez nem minden, még a ti _saját_ világotokban sem érhettek el, buta gnómok, hetedik szintnél magasabbat!

Kedves Sauramud!
Egy pár évvel ezelőtt közzé tettél egy cikket, amiben szerepelt egy rövid versike, amelyik egy vadiúj tűzgolyó varázsbotnak örvendezik, amelyet egy sírból szereztél valahol. Mindig is nagyon tetszett nekem ez a költemény, és egyes esetekben nagyon lelkesítőleg hatott rám, főleg, amikor orkok közeledtek felém. Mi lenne, ha ismét közzétennéd a kezdő varázslótanoncok okulására, akik valószínűleg meghalnak, mielőtt piszkos mancsaikat rátehetnék egyre.
Aláírás: Vágyom egy Maréknyi Mágiára

Kedves VMM!
Rendben, te akartad. Pedig már azt hittem, végre sikerült a kis versikét mindenkivel elfeledtetnem...

Óda a Tűzgolyó Varázsbothoz, amit egy sírból zsákmányoltam

Óh, Tűzgolyó Bot, Éjfekete Színű,
Mi egy hulla zsákjából került elő.
A völgyben egy sírból
(A múlt héti sírrablásból).
Kezem erőssége, szívem dobbanása,
Hatalmas tüzeknek robbanása,
Por és hamu ellenségem,
ha fényes villanásod nézem.
Pontos célzás, jól szolgáltál,
Míg utolsó töltet - kifogytál,
mi sajna eggyel kevesebb volt,
és így nem lett a démonom holt.

Drága Sauramud!
Arról írok most neked, hogy az új famulusom irigységet és bizalmatlanságot kelt a kalandozótársaim körében, mivel egy imp sikerült. "Egy imp" - mondják. Csak akkor kapsz ilyet, ha gonosz vagy. Próbáltam magyarázkodni véletlenül félresikerült varázslatokkal, de mit tudnak ők ezekről. Sauramud, végre van egy famulusom, ami nem nyálkás, nem hagy szart a vállamon, és ez lett az eredménye. Nem akarom visszaküldeni, mivel mondjuk meg őszintén, baromi jó famulus, nehéz megölni, és van néhány jó ereje is, mint például a láthatatlanság, vagy a sugalmazás varázslat. Sokkal de sokkal jobb, mint a "nagy látószög", amit legutóbb a varangyosbékám adott. Mit tegyek?
Aláírás: Nem Gonosz, Csak Félreértett

Drága Gonosz Varázsló!
Hagy fogalmazzak egyenesen, arról akarod meggyőzni a többi partitagot, hogy valahogy félremondtál egy varázslatot, és véletlenül kaptad famulusodként a gonosz megtestesülését? Hát, nagyon _remélem_, hogy nem veszik be. Nem tudom, milyen hülyének nézed a csapatod többi tagját, de nem hiszem, hogy akár Józsi, a Harcos beveszi. Ne számíts túl sok együttérzésre sem; nekem egy VARJÚM van! Mivel nincs esély rá, hogy meg tudod győzni a partitagokat arról, hogy nem vagy gonosz, próbáld meg elmagyarázni a gonosz varázsló _előnyeit_ a partiban! Amíg nincs a csapatban lovag, vándor vagy törvényes jó pap, és feltéve, hogy a kollektív intelligenciájuk körülbelül akkora, mint a cipőméreted (nem valószínűtlen), ez a megközelítés működhet. Mondd nekik azt, hogy mindig hasznos, ha van valaki a partiban, aki képes hazudni, csalni, lopni, és mérget vásárolni. A csapatok többsége általában elnézi az esetleges gonosz tetteket, ha azok a csoport javáért vannak - legalábbis addig, amíg nem érintik a parti pénzeszsákját. Arra is rámutathatsz, hogy a varázslók jellemtől függetlenül mind egyformák; mindannyian a harcosok mögé rejtőzünk, megisszuk az összes gyógyitalt, és elzálogosítjuk a parti varázstárgyait, hogy belőle varázslatokat vásároljunk.
A francba, amikor jobban belegondolunk, a "Varázsló" magában egy jellemnek tűnik.

Kedves Sauramud!
Hosszú órák után, amelyeket a kazamatákban harcoltunk, végre kimásztam abból a pokolból, és rájöttem, hogy a parti összes többi tagja belehalt a küldetésbe. Most minden kincs rám maradt, ami között van egy menő mágikus kard is. Valahogy a mesterem kihagyta a kardedzéseket a képzésemből, így minden aranyamból kardleckéket próbáltam vásárolni. Mi a franc van a harcosokkal? SENKI nem akarja megtanítani nekem a kard használatát, függetlenül attól, mennyi aranyat ajánlok. Valamit motyognak a "szabályokról", aztán elfordulnak. Hogy a fenében tanulhatna meg egy varázsló kardozni ezen az éghajlaton?
Aláírás: Csalódott Kardforgató

Kedves Csalódott Harcos!
AZ ISTEN SZERELMÉRE, VERD KI EZT A FEJEDBŐL, KÖLYÖK! Mi a fenéért akarsz kardot lóbálva harcolni, egyébként is! Egy varázsló MEGSÉRÜLHET, ha ilyesmit csinál! Hosszú évek propagandamunkájával sikerült meggyőzni a nem-mágiahasználókat, hogy a kard használatának képessége valamiféle "előny". Esetleg el kéne olvasnod az első könyvemet "A Varázslók Útja"-t, amelyben egy egész fejezetet szánok annak, hogyan fejezzük ki a csalódottságunkat afölött, hogy nem vagyunk képesek a közelharcba bocsátkozni, miközben a biztonságos távolban ücsörgünk és presszókávét kortyolgatunk két varázslat elmondása között.
A varázskardnak van jónéhány jobb felhasználási módja is, mint hogy saját magad próbálnád meg forgatni, amivel esetleg a saját fejedet us levághatod. Miért nem keresel meg egy nagy, erős harcost, akinek az ereje pont hatszorosa az intelligenciájának (ezekből mindig van elég!) és adod neki azzal a feltétellel, hogy engedje, hogy mögébújj, ha a dolgok rosszra forulnak. És ha nem találsz harcost, egy szép varázskardot még mindig eladhatsz egy CSOMÓ klassz varázslatért és mágikus ékszerért, amelyek nélkül EGYETLEN VARÁZSLÓ SEM lehet meg (mint a varázslövedékeket kontrolláló célkereszt gyűrű).

Üdvözlet, Sauramud, hogy megy a sorod így középkorúan?
Egy évszázaddal ezelőtt mágikus álomba küldött varázsló vagyok, és nemrégen ébredtem csak fel. Fel voltam készülve néhány kisebb változásra, de teljességgel felkészületlenül ért az a logikátlan dolog, amit az emberek "2. kiadásnak" hívnak. Mivel te nyilvánvalóan jó ideje itt vagy már, reméltem, hogy meg tudod válaszolni néhány kérdésemet...

1. Hova tűntek a félorkok? Volt egy félork, aki mindig nagyon jól jött, meg tudtam kérni, hogy álljon elém, az ellenséggel szembe, amíg előkészítem a tűzgolyó varázslatomat, és engedelmeskedett. Manapság a harcosok egyik vagy másik dobási módot használják, és gyakran kapnak 5-ösnél nagyobb Intelligenciát. Mit tehetnék? Vissza kellett térnem a jó öreg "csináld meg, vagy egy hétig hangyákat fogsz hugyozni" érvelésre.
2. Mi van ezekkel a bosszantó pszionista gyerekekkel? Úgy értem, ez valami copyright sértő dolog, vagy mi? Nemcsak hogy varázslat-jellegű dolgokat tudnak csinálni, nagyobb a minimum IQ követelményük, mint a varázslóknak (ami igazán idegesít engem!), a harcosok között kell mászkálniuk, de 1D6-OT KAPNAK SZINTENKÉNT! Ez teljesen logikátlan, és azzal az erővel, ami 1. szinten van nekik, egy tüsszentésemmel el tudom őket pusztítani!
3. Ki kezdte el tanítani azokat a hülye "kit"-eket a VTE-n (a Varázslók - Tűzgolyó - Egyetemén) az Isten szerelmére? Egy hete nem voltam ébren, amikor egy "specialista" kihívott egy varázspárbajra. Miután megsütögettem a "specialista" hátsóját, elmentem a legközelebbi VTE képviselőhöz. Ki engedélyezte a "Harci Mágusokat"? Ti jó régivágású varázslók tiltakoztok-e egyáltalán még ez ellen?
4. Ki ölte meg azokat a szamár szerzeteseket? Azelőtt mindig számíthattam egy öngyilkos hajlamú szerzetesre, aki beugrott a közelharc kellős közepébe, amikor azt színleltem, hogy segítségre van szükségem. Mostanság az egyetlen fajta ember, aki beleugrik a harcba, azok a harcosok, akikre először Mozdulatlanságot, aztán Lebegést mondok.
5. Nulladik szintű NJK-k! Oh, hogy vágyakozom azok után a napok után, amikor egy bármilyen első szintű karakter képes volt legyőzni egy városi embert. Most úgy tűnik, minden kereskedő legalább 1. szintű harcos, a ruhára, vagy valami egyéb értéktelen dologra specializálódva. Miért érzi szükségességét mindenki annak, hogy a címébe egy 0-nál nagyobb számot illesszen? Találkoztam már olyan PINCÉRNŐVEL, aki magasabb szintű volt, mint a legtöbb varázslatom! Egy kamarás, akiről tegnap hallottam, magasabb szintű, mint a partimban levő harcosok össz-intelligenciája! Most már mindenkinek több sebpontja van, mint a varázslóknak.

Drága Ri!
Mivel pontokba foglaltad a kérdéseidet, én hasonlóan pontokba foglalom a válaszaimat.

1. Mivel akkor éppen aludtál, nem meglepő, hogy lemaradtál a _Nagy Botrányról_, amikor kiderült a varázslók céhének titkos szervezkedése, miszerint tenyésszük a harcosokat magas erővel és alacsony intelligenciával. A félorkok a céh teremtményei voltak, akik e követelményeknek szépen megfeleltek. A többi karakterkaszt fel volt háborodva, és nyílt háborúval fenyegetőzött a varázslók ellen, ha nem hagynak fel ezzel a gyakorlattal. A céh inkább visszalépett, hogy elkerülje a kellemetlen helyzetet.
2. Bár mindig volt pszionika, csak nemrégiben kapott a "Pszionikus Erőkkel Rendelkezők Szövetsége" teljes jogú karakterkaszt státust. Hogy hogy érték el, nem tudom. Tényleg vannka pszionisták, de nem használom őket túl gyakran (megfájdul tőlük a fejem - bár, a Pszionikus Csapás egyszer megmentette a bőrömet). Biztos, hogy engem nem fogsz látni csatlakozni, vagy közösködni ezzel az "új kaszttal".
3. Azt hiszem, ez a tröszt-ellenes esetre vezet vissza, ami pár évvel ezelőtt a céh ellen folyt. Még mindig felmegy bennem a pumpa, ha eszembe jut.
4. A széles körben elterjedt közhiedelemmel ellentétben a szerzetesek nem haltak meg mind valami hülye csatában, ahogy feltételezik. Csak lapítanak (de _nagyon_) amíg a Virágok Nagymestere mindenre kiterjedően meg tudja magyarázni azt a szégyenletes esetet két Mesterrel, négy Tanonccal és egy kecskével.
5. Nagyon sajnálom, hogy nekem kell megmondanom, de mindenkinek _mindig_ több sebpontja volt, mint egy varázslónak. Amint az első szintű varázsló el tudja mondani a napi egyetlen "Nyomás" varázslatát, attól kezdve nagyjából egyenlő ellenfél egy óriás százlábúnak (ha meglepi) vagy egy óriáspatkánynak (ha meg van kötözve és le van nyugtatózva). Ha ez némiképp megvigasztal, akkor egy hajszálnyival erősebb, mint egy átlagos házimacska (hajaj, ezt úgy érted, hogy a _saját_ famulusom erősebb, mint _én_?). Egy 0-nál nagyobb számot a legtöbb városlakó elé téve nem változtat azon, ami már eddig is megvolt.

Kedves Sauramud!
A legutóbbi pár évben Ursal hegyekbeli tornyomban kutattam, boldogan. Már kezdtem egy kicsit unni magam, és vágyakozni a régi jó kalandozó napjaimra, amikor helyieket félemlítettünk meg, néztük a harcosokat, akik úgy játszottak egymással, mint homokzsákokkal, és hasonlók. A növényi komponens készleteim is kezdtek már kifogyni, és ki kellett mennem, hogy találjak még egy kis Misztikus Mandragórát. Szóval, összepakoltam a hátizsákomat, és elvégeztem a reggeli gyakorlatomat (az írótoll felemelése 25 alkalommal mindkét kézzel). Aztán lementem, hogy elinduljak, és amikor kinyitottam az ajtómat, egy kisérteties széljelenség visszakényszerített a toronyba, és becsapta az ajtót. Teljesen elöntött a düh. A támadó mágiák olyan erőteljes gyűjteményével válaszoltam, hogy újra kell építtetnem a tornyom két szintjét, rögtön azután, hogy rájövök a problémám megoldására. Még mindig nem tudom semmiképp elhagyni a tornyomat. Az egyetlen támpontom az esetről, amikor egy kisebb információszerző varázslatot használtam erről a galád erőhatásról, amely visszatart. Azt kaptam, hogy nem vagyok "2. kiadás", bármit is jelentsen ez. Mi ez a "2. kiadás", és hogyan szerezhetnék "2. kiadású" státuszt?
Sárba ragadva: Tiszteletreméltó Bot.
Ui: A levél több különböző létsíkon keresztül lett átküldve, hogy odaérjen, és lehetséges, hogy néhány sajtóhiba belekerült a különböző nyelvekre történő átfordítások során.

Kedves Tiszteletreméltó Bot!
A legjobb, amit teszel ezzel a "2. kiadás" dologgal, ha figyelmen kívül hagyod. Ha egy kicsit jobban megvizsgálod, azt fogod találni, hogy nagyon sok a felhajtás, de igencsak kevés a tény. Bár nem fog eltűnni, ha azt színleled, hogy nincs ott, úgy fogod találni, hogy egy kis erőfeszítéssel keresztül tudsz rajta gázolni. A "2. kiadás" erő legtöbb hatása az egyén agyára irányul. Mindenki egy kicsit butább lett. És még vannak, akik ezt fejlődésnek nevezik. Ki vagyok én, hogy ezzel vitatkozzak?

Drága Sauramud!
Hogyan tudod kivenni azokat az utálatos foltokat (amelyek, nézzünk szembe a tényekkel, a kalandozó varázslók életének szerves részét képezik) drága hímzett köpenyeidből? Már próbáltam a mosónőket, alkimistákat, sőt még papokat is, de úgy tűnik, semmi sem állítja vissza köpenyeimat az eredeti szépségükre. Lehetetlenség a kiöntött gyógyital foltját eltüntetni! Mit tegyek, hogy ne kelljen minden egyes alkalommal új köpenyt vennem, ha megölnek, vagy valami.
Aláírás: Praktikus Mutatványos

Drága Praktikus Mutatványos!
Örülök, hogy végre _valaki_ feltette ezt a kérdést, mivel ez gyötört engem is évekig. Bármelyik varázsló megmondhatja, ezek a díszes köpönyegek nem olcsók! Én mindig két-három öltözet köpenyt hurcoltam magammal az útra, hogy mindig a legjobb formámat mutathassam, amikor pirotechnikai trükkjeimat adom elő, de a megterhelhetőség szabályában beálló hirtelen változás ezt célszerűtlenné tette. Az isteneknek hála a WizKleen-ért, ami egy hatékony folttisztitó minden utazó varázsló számára. Csak egy pár csepp ebből az ipari erősségű folyadékból egy kis vízzel, és _minden_ folt eltűnik a köpenyekből; vér, genny, sav, és még a gyógyital is! Ez a csodálatos tisztítószer sok-sok év mágikus és biokémiai kutatás eredménye. A WizKleen közepesen biztonságos, ha mérsékkel használják, csak enyhén szennyezi a környezetet, és a kísérleti orkokon végzett tesztek szerint bizonyítottan nem nagyon mérgező. A WizKleen megrendelhető az Ön céhénél is, valamint figyelje a Varázslók Hetilapja következő számát az ingyenes termékmintáért.

Kedves Sauramud!
SEGÍTSÉÉÉÉÉG! MEGIDÉZTEM EZT A LÉNYT, ÉS ELKAPTA A LÁBAMAT...

Kedves akárkicsoda-is-vagy!
Mivel nem írtad alá a levelet, nem tudom, kinek kell címeznem a válaszomat. Továbbá, mivel nem fejezted be a levelet, nem tudom, mi lesz a kérdésed. Egy kis logikus gondolkodás segítségével kikövetkeztettem, hogy az új könyvemre fog vonatkozni. Még túl sokat nem árulhatok el róla ebben a pillanatban, de ha én lennék én, azt mondanám, hogy MINDEN varázslónak meg KELL legyen! Teljesen REMÉNYTELEN vagy, ha neked nincs meg. Nemcsak hogy jól fog mutatni a polcodon az első könyvem mellett, de ettől felismerhető leszel, mint egy FELSŐBBRENDŰ ÍZLÉSSEL ÉS INTELLIGENCIÁVAL rendelkező varázsló. Vegyél egyet. Vegyél TÍZET. Add ajándékba a céhbeli barátaidnak. Vegyél egyet az otthoni kávézóasztalra - MUTATÓS, KÉZI BŐRKÖTÉSŰ, A GERINCÉN ARANY CSIPKÉKKEL DÍSZÍTETT kivitelben szállítjuk. Az ördögbe - vegyél egyet a harcosnak, mert... csak! VEDD! VEDD! VEDD! Természetesen ezeket a dolgokat akkor mondanám, ha szabad lenne a könyvemet reklámozni ezeken a hasábokon, amit nem tehetek meg.

Hát, ennyi volt. Mint mindig, kérdéseiteket Sauramudnak a mailto:mmcaleese@csr.uvic.ca emailcímen tehetitek fel.
Sauramud Tanácsadó Rovatát David Braun (mailto:David_Braun@panam.wimsey.bc.ca) és Michael McAleese (mailto:mmcaleese@csr.uvic.ca) vagyis "Azok a Fiúk" írták.
A fordítást elkövette: KerGiz, 2001.