Már régóta barangolsz céltalanul, hegyi széles utakon, keskeny földütakon, hegyi ösvényeken...
A nap nemrég bukott le a láthatáron, az égbolt éjkékjét fényesen szikrázó csillagok töltik be.
Idegenben vagy, de a táj nyogodtsága mégis egy különös módon biztonságot áraszt.
A távolban talán egy fogadó ablaka világít.
Ha megszaporázod a lépteidet, hamarosan ott lehetsz.
Bizony, rád fér már a pihenés...
|
|
Odaértél.
A kicsiny fogadóban barátságosan ropog a kandalló tüze, s az asztalokon gyertyák villóznak.
Többen is ülnek a kicsi asztaloknál, néhányan most érkezett utazók, mint Te, éhüket-szomjukat enyhíteni tértek be.
Mások helybelinek látszanak, csöndesen beszélgetnek. Egy páncélos törpe ül a sarokban magányosan szemlélődve.
A felszolgálólány csinos, talán még társaságod is akadhat...
A pult mellett lépcső vezet a felső szintre.
|